Demonstráció a Corvinus Marx-szobráért: az egyetem szerint ez "teljes tévút"

Nem távolítják el a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) területéről a Marx-szobrot - írta az intézmény csütörtökön az MTI-hez eljuttatott közleményében. Hozzátették: "új egyetemi helyének megtalálásában semmiféle politikai erőnek, külső nyomásnak vagy kezdeményezésnek nem volt szerepe".

  • MTI
Stiller Ákos

A szobor kérdésének a napi politika kontextusában történő értelmezése "teljes tévút" - áll a közleményben. Utaltak arra, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem rektora már 2012-ben - "jóval a jelenlegi hírverést és gerjesztett vitát megelőzően" - felvetette a corvinusos identitást kifejező és erősítő jelkép megtalálásának szükségességét. Az egyetemi Marx-szobor kérdését mintegy két éve "következetesen, autonóm módon, a politikától - ahogy Marx életművének megítélésétől is - független szempontok alapján kezeli a BCE vezetősége".

A tervezett egyetemtörténeti kiállítást - amely a 2014 szeptemberében kezdődő jubileumi tanév egyik első jelentős eseménye lesz - szeptember végén nyithatják meg. Nemcsak a Marx-szobor kerül ezzel a kiállítással új helyre, az egyetem új, méltó helyet szeretne találni az aulában, illetve az intézmény különböző helyein korábban esetlegesen, átgondolás nélkül elhelyezett egyéb emléktábláknak is - ahogy erről az eduline elsőként beszámolt.

A Marx-szobor azért került több mint fél évszázada a közgazdaság-tudományi egyetem aulájának fő helyére - írták -, mert az intézmény Marx nevét viselte. Az egyetemet azonban már csaknem negyed százada nem így hívják. Egy évtizede pedig egy másik egyetemmel kötött szövetséget és lépett integrációra: a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemmel. A Corvinus egyesíti az addig különálló közgazdaság-tudományi, illetve kertészeti egyetemi identitásokat. Hozzátették: mindennek a szimbolikában is meg kell jelennie "egy olyan alkotással az egyetem központi helyén, amely az egyetem egészét, a közös önazonosságot fejezi ki". A Marx-szobor nem ilyen, hiszen csak az egyik elődintézmény múltjának része.

"Az egyetem oktatói, dolgozói és hallgatói büszkék arra, amit a Corvinus név szimbolizál: a humanizmusra és a reneszánszra, a tudás, a tudomány kitüntetett szerepére, az elvitathatatlan értékekre". Az egyetem szerint "közös felelősség, hogy a mondvacsinált, alaptalan, a nyilvánosság előtt gerjesztett viták az egyetem megkérdőjelezhetetlen tekintélyét ne csorbítsák". Ezért azt várják mindenkitől, "legyen az politikus, újságíró vagy egyetemi polgár", hogy az egyetemmel kapcsolatos megnyilvánulásaiban ezt tartsa szem előtt.

Az atv.hu csütörtök délután írt arról, hogy a Corvinus egyetem közgazdaság-tudományi karánál több ismert értelmiségi demonstrációt tart pénteken Marx marad! címmel. A megmozdulás célja, hogy tiltakozzanak az egyetem aulájában lévő szobor elszállítása ellen - írta a portál.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.