A februári választásokon nem szavazhatnak az Erasmus-ösztöndíjjal külföldön tanuló olasz diákok - jelentette be a...
A februári választásokon nem szavazhatnak az Erasmus-ösztöndíjjal külföldön tanuló olasz diákok - jelentette be a római ügyvezető kormány. Huszonötezer fiatal szavazatáról van szó.
A szerdai lapok szerint a római kormány "megoldhatatlannak" tartja az Erasmus-ösztöndíjasok választási részvételét - írták a szerdai lapok. A kormány szerint, ha velük kivételeznének, ez a szintén külföldön, de ösztöndíj nélkül tanuló olasz fiatalokat hozná hátrányos helyzetbe.
Így a 25 ezer Erasmus-ösztöndíjas olasz diák kizárólag úgy adhatja le voksát a februári parlamenti választásokon, ha saját költségén hazatér Itáliába. Az érintett diákok internetes közösségi oldalakon tiltakoznak a döntés ellen, amellyel véleményük szerint bebizonyosodott, hogy "szavazatuk semmit sem ér".
Az európai ösztöndíjas olasz diákok január 19-én, Giorgio Napolitano, államfőhöz fordultak, azt kérve, hogy tartózkodási helyükön adhassák le voksukat anélkül, hogy ösztöndíjukat megszakítva haza kellene térniük Olaszországba. A fiatalok abszurdnak nevezték, hogy az internet korában nem voksolhatnak online vagy levélben, ahogyan például a külföldön szolgáló olasz katonák teszik.
Ennek lehetőségét a belügyminiszter már korábban kizárta. Ehelyett 70 százalékos utazási kedvezményt ígért a választásra hazatérő fiataloknak. Mario Monti ügyvezető kormányfő és az Európai Unió megoldást sürgetett, amely azonban végül nem született meg. Dennis Abbot, az Európai Bizottság oktatási biztosának szóvivője úgy fogalmazott, hogy az olasz döntés ellentmond az európai diákok számára biztosított mobilitásnak.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
