Nem mindenhol kapnak nyelvvizsga-engedményt a fogyatékos egyetemisták

Szabó Máté ombudsman szerint felsőoktatási intézményenként eltér, hogy a fogyatékossággal élő hallgatókat megillető...

  • MTI

Szabó Máté ombudsman szerint felsőoktatási intézményenként eltér, hogy a fogyatékossággal élő hallgatókat megillető kedvezményeket milyen módon bírálják el, ezért újabb átfogó programban elemzi a fogyatékos embereket megillető különböző kedvezmények elbírálásának módját, az ilyen eljárások jogértelmezési gyakorlatát és azt, hogy a felsőoktatási intézmények - különösen az állami egyetemek - hogyan biztosítják a fogyatékossággal élő hallgatókat megillető jogokat.

Ennek oka többek között, hogy fogyatékossággal élő hallgatók több felsőoktatási intézmény eljárása miatt is az alapvető jogok biztosához fordultak. A panaszok szerint volt olyan intézmény, amely nem vette nyilvántartásba fogyatékos hallgatóját, így az nem kapott felmentést a nyelvvizsga-kötelezettség alól, bár bemutatta a szükséges igazolásokat.

Előfordult, hogy a doktori iskola nem hozott döntést nyelvvizsga-követelmény alóli felmentésről, holott a felsőoktatási intézmény a szükséges szakértői vélemények alapján előzőleg már nyelvvizsga hiányában is kiadta a diplomát. Olyan intézményről is tettek bejelentést, amely mérlegelési jogkörben dönt a fogyatékos hallgatónak járó kedvezményekről - tették hozzá.

Mindezek miatt az alapvető jogok biztosa 26 felsőoktatási intézménytől kért tájékoztatást. Rákérdezett egyebek mellett arra, hogy az intézmények, doktori iskolák hogyan járnak el, amikor elbírálják a fogyatékossággal élő hallgatók nyelvvizsgamentességre és az egyéb mentességekre vonatkozó kérelmeit, milyen módon tartják nyilván ezeket a hallgatókat, és milyen dokumentumokkal kell igazolni a fogyatékosságot.

Az ombudsman felméri azt is, hogy az egyetem nyilvántartása alapján hány, fogyatékossággal élő hallgató tanul az adott intézményben és tájékozódik arról is, hogy az azzal megbízott munkatárs hogyan segíti a fogyatékos hallgatók beilleszkedését, milyen módon vesz részt a hallgatók kérelmeinek nyilvántartásában, elbírálásában, hogyan tart velük kapcsolatot, milyen személyi és technikai segítségnyújtást, szolgáltatásokat, segédeszközöket vehetnek igénybe az érintett hallgatók - olvasható a közleményben.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.