Szabó Máté ombudsman szerint felsőoktatási intézményenként eltér, hogy a fogyatékossággal élő hallgatókat megillető...
Szabó Máté ombudsman szerint felsőoktatási intézményenként eltér, hogy a fogyatékossággal élő hallgatókat megillető kedvezményeket milyen módon bírálják el, ezért újabb átfogó programban elemzi a fogyatékos embereket megillető különböző kedvezmények elbírálásának módját, az ilyen eljárások jogértelmezési gyakorlatát és azt, hogy a felsőoktatási intézmények - különösen az állami egyetemek - hogyan biztosítják a fogyatékossággal élő hallgatókat megillető jogokat.
Ennek oka többek között, hogy fogyatékossággal élő hallgatók több felsőoktatási intézmény eljárása miatt is az alapvető jogok biztosához fordultak. A panaszok szerint volt olyan intézmény, amely nem vette nyilvántartásba fogyatékos hallgatóját, így az nem kapott felmentést a nyelvvizsga-kötelezettség alól, bár bemutatta a szükséges igazolásokat.
Előfordult, hogy a doktori iskola nem hozott döntést nyelvvizsga-követelmény alóli felmentésről, holott a felsőoktatási intézmény a szükséges szakértői vélemények alapján előzőleg már nyelvvizsga hiányában is kiadta a diplomát. Olyan intézményről is tettek bejelentést, amely mérlegelési jogkörben dönt a fogyatékos hallgatónak járó kedvezményekről - tették hozzá.
Mindezek miatt az alapvető jogok biztosa 26 felsőoktatási intézménytől kért tájékoztatást. Rákérdezett egyebek mellett arra, hogy az intézmények, doktori iskolák hogyan járnak el, amikor elbírálják a fogyatékossággal élő hallgatók nyelvvizsgamentességre és az egyéb mentességekre vonatkozó kérelmeit, milyen módon tartják nyilván ezeket a hallgatókat, és milyen dokumentumokkal kell igazolni a fogyatékosságot.
Az ombudsman felméri azt is, hogy az egyetem nyilvántartása alapján hány, fogyatékossággal élő hallgató tanul az adott intézményben és tájékozódik arról is, hogy az azzal megbízott munkatárs hogyan segíti a fogyatékos hallgatók beilleszkedését, milyen módon vesz részt a hallgatók kérelmeinek nyilvántartásában, elbírálásában, hogyan tart velük kapcsolatot, milyen személyi és technikai segítségnyújtást, szolgáltatásokat, segédeszközöket vehetnek igénybe az érintett hallgatók - olvasható a közleményben.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
