Nem indul a furcsa közszolgálati újságíró képzés az NKE-n

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen úgy gondolták, hogy az újságíróknak szükségük van vonalzókra, ha a közpénzek elköltéséről írnak - például kritikusan. Ehhez képest mégsem lesz ilyen képzés, de nem adják fel.

  • Eduline
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Mégsem indul el az NKE közpénzügyi szakújságíró képzése - tudta meg az Átlátszó.

  A képzés célja, hogy 2 félév alatt „a hallgatók elsősorban azokkal a szakmai irányzatokkal ismerkedjenek meg az oktatás során, amelyek a pénzügyi-gazdasági világválság megjelenése óta egyre meghatározóbbá válnak a gazdaságpolitikában és a közgazdaságtanban”.

  Az egyetemi vagy főiskolai diplomával már rendelkező hallgatók a tanterv szerint jogi, gazdasági és médiatovábbképzésben részesülnek, a 2. félév végén pedig szakdolgozatot kell írniuk.

- állt az egykori felhívásban. Aki mégis úgy gondolja, hogy a kormány kedvenc egyetemétől kell megtanulnia, hogy miként kell írni az általuk elköltözz közpénzekről, az ne csüggedjen, mert az idei tanév tavaszi félévében is elindítják.

A képzésért az a Lentner Csaba (egyetemi tanár) felel, aki kuratóriumi tagja a Magyar Nemzeti Bank Pallasz Athéné Alapítványainál, mely az utóbbi időben átszőtte a magyar felsőoktatást, emellett állandó kritikák kereszttüzében áll a közpénzek sajátos elköltése miatt.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.