November 9-én folytatódnak az egyeztetések a pedagógus-szakszervezetek képviselőivel - mondta Hoffmann Rózsa oktatási...
Az oktatási államtitkár újságírók előtt kiemelte: a szerdai találkozón - amelynek nem volt kötött napirendje - elsősorban a pedagógus-életpályamodellről és a bevezetés időpontjáról volt szó, és abban maradtak, hogy az iskolák állami kézbe vételével kapcsolatos kérdésekről novemberben folytatják az egyeztetést.
Hoffmann Rózsa úgy fogalmazott: jó esély van arra, hogy a jövő évi gazdasági mutatók kiszámításában nekik lesz igazuk, és nem az uniónak, illetve az IMF-nek, és a gazdasági növekedés lehetővé teszi az életpályamodell bevezetésével egyidejűleg a béremelést is. Addig bizalmat és nyugodt munkát kért mindenkitől.
Kérdésre válaszolva azt mondta: az esetleges 2014 januárjára történő halasztásról nem volt szó. Mint mondta, beszélt a kormányfővel is, aki szavai szerint azzal bíztatta: "minden erő afelé irányul, hogy a pedagógusok béremelése az életpályamodell indulásával együtt 2013 szeptemberétől megtörténjék". Hoffmann Rózsa kiemelte: a kettőnek együtt kell járnia, eddig is ez volt és most is ez az álláspontja.
Tudomása szerint ez a kormány álláspontja is - reagált egy felvetésre -, hiszen a kabinet elkötelezett abban, hogy a közoktatási rendszert megújítsa, és ennek kulcseleme a törvény és a pedagógus-életpályamodell. A szándék is teljes mértékben megvan, hogy az ehhez szükséges forrásokat előteremtsék - erősítette meg.
Ugyanakkor volt olyan szakszervezeti vélemény is, amely ennél kisebb, 20 százalékos általános béremelést tartana indokoltnak januártól, miközben a köznevelési törvény elvetését javasolta - folytatta.
Hoffmann Rózsa azt mondta: nem tudná támogatni egy olyan törvény elhalasztását, amelyet tavaly decemberben igen nagy többséggel fogadott el az Országgyűlés, és 150 komoly szakmai egyeztetés előzött meg. Ismeretei szerint a kormányzatnak sem áll szándékában lemondani a közoktatás megújításáról - közölte.
Megállapodtak a szakszervezetekkel abban, hogy az iskolai-kollégiumi munka nyugalmának a fenntartása mindenkinek érdeke - tette hozzá. Abban megerősítést kapott, hogy az érdekvédelmi tömörülések célja is a pedagógusok életkörülményeinek a javítása. Ugyanakkor ezzel együtt a közoktatás eredményességének is növekednie kell - szögezte le.
Az oktatási államtitkár megjegyezte: attól senkinek nem kell félnie, hogy az állami fenntartásba vétel után százával, ezrével bocsátanának el pedagógusokat. Ilyen szándék nincs, elbocsátás ott lehetséges, ahol a gyermeklétszám csökkenni fog - mutatott rá.
Hoffmann Rózsa a találkozó légkörét megfelelőnek ítélte, mindenki ki tudta fejteni saját álláspontját - mondta. Megjegyezte: a találkozótól nem várt többet, a tömörülések véleménye ismert volt előtte. A november 9-ei találkozóval kapcsolatban azt kérte, hogy a szakszervezetek egymás között jussanak egyezségre a legfontosabb kérdésekről - jelezte.
Az oktatási államtitkárság október 9-én a Pedagógusok Szakszervezetének, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezetnek, az Oktatási Vezetők Szakszervezetének, a Keresztény Pedagógusok Szakszervezetének, valamint a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének postázott meghívást a szerdai megbeszélésre.
Az egyeztetés előzménye, hogy több pedagógus-szakszervezet tiltakozott miután Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter október 5-én bejelentette: a kormány a jövő évi hiánycél elérése érdekében, a 397 milliárd forintos egyenlegjavító program egyik elemeként a pedagógusok bérének emelését jövő szeptemberről 2014 januárjára halasztja.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete még aznap, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet pedig október 9-én elfogadhatatlannak nevezte a költségvetésiegyenleg-javító program pedagógusokat sújtó intézkedését. A Pedagógusok Szakszervezete október 8-án bejelentette, hogy sztrájkbizottság létrehozását kezdeményezik; ehhez október 12-én csatlakozott a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is. Szintén e napon az érintett szakszervezetek tanácskozást tartottak, amelyen egyetértés volt a közös fellépés szükségességében, illetve abban, hogy elfogadhatatlan a béremelés elhalasztása, és hogy veszélyben vannak munkahelyek. Mendrey László, a PDSZ elnöke a többórás megbeszélés után akkor közölte: az együttes fellépés részleteiről Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárral tartandó szerdai találkozójuk, illetve az Országos Közoktatási Érdekegyeztető Tanács jövő pénteki ülése után döntenek.
Az emberi erőforrások minisztere egy október 5-ei sajtótájékoztatón azt mondta, hogy nem végleges a kormány döntése a pedagógusok béremelésének elhalasztásáról, az a jövő évi gazdasági számok tükrében még változhat. Balog Zoltán közölte: "súlyos döntésekre" van kényszerítve a magyar kormány, hogy elkerülje Brüsszel túlzottdeficit-eljárását. Jelezte, hogy "ez nem végleges döntés", ő nem adta fel a reményt, és bízik abban, hogy a jövő évi számok tükrében ez még változhat.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
