Felsőoktatási felvételi 2026: így számíthatjátok ki a pontjaitokat egyszerűen
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
Magyarország egyike annak a hat európai országnak, ahol az aggasztó gazdasági körülmények miatt az állam legalább tíz...
Magyarország egyike annak a hat európai országnak, ahol az aggasztó gazdasági körülmények miatt az állam legalább tíz százalékkal csökkentette a felsőoktatás finanszírozását. A magyar intézményeken kívül Nagy-Britannia, Írország, Lettország, Olaszország és Görögország egyetemei és főiskolái a megszorítások nagy áldozatai – adta hírül az Európai Egyetemek Szövetsége legfrissebb felmérésének eredményét a University World News.

Spanyolország, Hollandia, Szlovákia, Litvánia, Észtország és Románia sincs sokkal jobb helyzetben, ezekben az országokban ugyanis öt és tíz százalék közötti forrásmegvonásról beszélhetünk.
A legtöbb felsőoktatási intézmény a finanszírozás drasztikus csökkentése miatt kénytelen más forrás után nézni – legkézenfekvőbb megoldásként a legtöbb országban a hallgatók által befizetett tandíjtól várják a megmenekülést. Nagy-Britanniában már számos tiltakozó akciót szerveztek a diákok, amiért a tervek szerint szeptembertől háromszorosára emelik a maximálisan elkérhető tandíjak összegét. Az egyik emlékezetes akcióról készült videót itt nézheted meg.
Finnországot viszont kivételként említi a cikk: itt ugyanis teljesen ingyenes a felsőoktatás, méghozzá minden szinten: vagyis akár alap-, akár mester- vagy doktori diplomát szeretne valaki, az adófizetők pénzén tanulhat. Ráadásul minden hallgató havi 500 euró, azaz 145 ezer forint támogatást kap a lakhatásra és egyéb költségeire.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
A vasárnapi pedagógusnaphoz kapcsolódva jelenthetné be a kormány a NOKS-dolgozók bérrendezését – véli Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Szerinte egy ilyen döntés szimbolikus gesztus lenne az új oktatási vezetés részéről.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
Pedagógusnap alkalmából videóüzenetben köszöntötte a tanárokat, óvodapedagógusokat és minden nevelő-oktató munkát végző szakembert Lannert Judit. A miniszter üzenetében a pedagógusok értékeléséről is beszélt, hangsúlyozva, hogy annak a szakmai fejlődést kell szolgálnia, nem pedig a megbélyegzést.
Miközben országosan közel 70 ezerre tehető a kollégiumi férőhelyhiány, és számos egyetemi kollégium felújításra szorul, a kormány új kollégiumi helyek építését ígéri az uniós forrásokból. Vitézy Dávid a pénteki sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Brüsszelből hazahozott pénzek egy részét a lakhatási válság enyhítésére fordítanák.
Bár a nyári időszakban esténként már most is lezárják a pesti alsó rakpart egy szakaszát az autóforgalom elől, a Fővárosi Diákközgyűlés tagjai szerint a Duna-partban még több lehetőség rejlik. A testület egy olyan programot mutatott be, amely a rakpartot még inkább a kikapcsolódás, a közösségi élet és a fenntartható városhasználat szolgálatába állítaná.
A sztrájkjog visszaállítása, a tankerületek átvilágítása, az SNI ellátás helyzete – többek között ezekről egyezetett az oktatási és gyermekügyi miniszter civil szervezetek képviselőivel.