Magyarország egyike annak a hat európai országnak, ahol az aggasztó gazdasági körülmények miatt az állam legalább tíz...
Magyarország egyike annak a hat európai országnak, ahol az aggasztó gazdasági körülmények miatt az állam legalább tíz százalékkal csökkentette a felsőoktatás finanszírozását. A magyar intézményeken kívül Nagy-Britannia, Írország, Lettország, Olaszország és Görögország egyetemei és főiskolái a megszorítások nagy áldozatai – adta hírül az Európai Egyetemek Szövetsége legfrissebb felmérésének eredményét a University World News.
Spanyolország, Hollandia, Szlovákia, Litvánia, Észtország és Románia sincs sokkal jobb helyzetben, ezekben az országokban ugyanis öt és tíz százalék közötti forrásmegvonásról beszélhetünk.
A legtöbb felsőoktatási intézmény a finanszírozás drasztikus csökkentése miatt kénytelen más forrás után nézni – legkézenfekvőbb megoldásként a legtöbb országban a hallgatók által befizetett tandíjtól várják a megmenekülést. Nagy-Britanniában már számos tiltakozó akciót szerveztek a diákok, amiért a tervek szerint szeptembertől háromszorosára emelik a maximálisan elkérhető tandíjak összegét. Az egyik emlékezetes akcióról készült videót itt nézheted meg.
Finnországot viszont kivételként említi a cikk: itt ugyanis teljesen ingyenes a felsőoktatás, méghozzá minden szinten: vagyis akár alap-, akár mester- vagy doktori diplomát szeretne valaki, az adófizetők pénzén tanulhat. Ráadásul minden hallgató havi 500 euró, azaz 145 ezer forint támogatást kap a lakhatásra és egyéb költségeire.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
