Magyarország egyike annak a hat európai országnak, ahol az aggasztó gazdasági körülmények miatt az állam legalább tíz...
Magyarország egyike annak a hat európai országnak, ahol az aggasztó gazdasági körülmények miatt az állam legalább tíz százalékkal csökkentette a felsőoktatás finanszírozását. A magyar intézményeken kívül Nagy-Britannia, Írország, Lettország, Olaszország és Görögország egyetemei és főiskolái a megszorítások nagy áldozatai – adta hírül az Európai Egyetemek Szövetsége legfrissebb felmérésének eredményét a University World News.
Spanyolország, Hollandia, Szlovákia, Litvánia, Észtország és Románia sincs sokkal jobb helyzetben, ezekben az országokban ugyanis öt és tíz százalék közötti forrásmegvonásról beszélhetünk.
A legtöbb felsőoktatási intézmény a finanszírozás drasztikus csökkentése miatt kénytelen más forrás után nézni – legkézenfekvőbb megoldásként a legtöbb országban a hallgatók által befizetett tandíjtól várják a megmenekülést. Nagy-Britanniában már számos tiltakozó akciót szerveztek a diákok, amiért a tervek szerint szeptembertől háromszorosára emelik a maximálisan elkérhető tandíjak összegét. Az egyik emlékezetes akcióról készült videót itt nézheted meg.
Finnországot viszont kivételként említi a cikk: itt ugyanis teljesen ingyenes a felsőoktatás, méghozzá minden szinten: vagyis akár alap-, akár mester- vagy doktori diplomát szeretne valaki, az adófizetők pénzén tanulhat. Ráadásul minden hallgató havi 500 euró, azaz 145 ezer forint támogatást kap a lakhatásra és egyéb költségeire.
A 2025-ös PISA-mérésen tovább romlott a magyar diákok teljesítménye matematikából és szövegértésből, sőt: mindkét területen az elmúlt 25 év legalacsonyabb eredményét érték el. Természettudományokból ugyanakkor nem történt jelentős változás.
Jelenleg az oktatási tárca azon is dolgozik, hogyan lehet méltányosan és jogszerűen kivonni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről a tanárszakokat.
Nem mindennapi hibával kerültek a diákokhoz egyes nyolcadik osztályos magyar nyelvtankönyvek Szerbiában: a kiadvány borítóján a „Magyar nyelv” felirat helyett „Magar nyelv” szerepel.
A 2025-ös PISA-eredmények után a Nemzeti alaptanterv átalakítására készül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint az új NAT-ban az eddigieknél jóval nagyobb hangsúlyt kell helyezni az alapkompetenciákra, különösen a szövegértésre és a matematikára.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Szeptember 8-ig lehet véleményezni azt a rendelettervezetet, mely szerint diákonként 26 ezer forintos egyszeri rezsitámogatást kapnak az egyházi iskolák. Miért jár 35 százalékkal több állami pénz ugyanazért a közfeladatért egy egyházi iskolának, mint egy civil alapítványi intézménynek?
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
