Magyarország egyike annak a hat európai országnak, ahol az aggasztó gazdasági körülmények miatt az állam legalább tíz...
Magyarország egyike annak a hat európai országnak, ahol az aggasztó gazdasági körülmények miatt az állam legalább tíz százalékkal csökkentette a felsőoktatás finanszírozását. A magyar intézményeken kívül Nagy-Britannia, Írország, Lettország, Olaszország és Görögország egyetemei és főiskolái a megszorítások nagy áldozatai – adta hírül az Európai Egyetemek Szövetsége legfrissebb felmérésének eredményét a University World News.
Spanyolország, Hollandia, Szlovákia, Litvánia, Észtország és Románia sincs sokkal jobb helyzetben, ezekben az országokban ugyanis öt és tíz százalék közötti forrásmegvonásról beszélhetünk.
A legtöbb felsőoktatási intézmény a finanszírozás drasztikus csökkentése miatt kénytelen más forrás után nézni – legkézenfekvőbb megoldásként a legtöbb országban a hallgatók által befizetett tandíjtól várják a megmenekülést. Nagy-Britanniában már számos tiltakozó akciót szerveztek a diákok, amiért a tervek szerint szeptembertől háromszorosára emelik a maximálisan elkérhető tandíjak összegét. Az egyik emlékezetes akcióról készült videót itt nézheted meg.
Finnországot viszont kivételként említi a cikk: itt ugyanis teljesen ingyenes a felsőoktatás, méghozzá minden szinten: vagyis akár alap-, akár mester- vagy doktori diplomát szeretne valaki, az adófizetők pénzén tanulhat. Ráadásul minden hallgató havi 500 euró, azaz 145 ezer forint támogatást kap a lakhatásra és egyéb költségeire.
Nagyon ambiciózus vállalás a Tisza Párt részéről minden gyereket megtanítani értőn írni-olvasni az alsó tagozat végére, az oktatási rendszer átalakításához nemcsak szerkezeti reformokra, hanem „mentális forradalomra” is szükség lenne – többek között erről beszélgetett Lannert Judit, Nahalka István és Váradi Balázs a Qubit podcastjában.
A pedagógusértékelési rendszer teljesen elhibázott. Nem elég szeretni a gyerekeket, hinni is kell bennük. A magyar oktatás bebetonozza a különbségeket. Ilyen állításokat fogalmazott meg Lannert Judit abban a majdnem egyórás interjúban, amelyet Magyar Péter készített vele, miután bejelentette, hogy őt jelöli a TISZA-kormány gyermek- és oktatásügyi miniszterének.
A Magyar Tudományos Akadémia friss közleményben reagált a Tisza Párt programjára, amelynek egyik vállalása például a tudományos autonómia helyreállítása lenne. Az Akadémia vezetése megbeszéléseket kezdeményez a párt vezetőivel és szakértőivel.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judit miniszteri jelölésének másnapján levelet írt neki, amelyben többek között azt is kifejtették, mennyire biztatónak tartják, hogy személyében olyan tárgyalópartnerrel dolgozhatnak együtt, aki mélyen ismeri az oktatási rendszert.
@eduline.hu Érdekel, hogyan szerezhetsz egyszerűen két pontot a matekérettségin? A@studium_generale matekosai elárulják neked! #érettségi #érettségi2026 #fyp #szponzorálttartalom #raiffeisenbank ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az oktatás nem egyszerűen szakpolitikai kérdés, hanem a polgárosodás alapfeltétele, véli Pukli István, aki szerint a magyar iskolarendszer leépülése nem véletlen, hanem tudatos politikai döntések következménye.
A leendő Miniszterelnökséget vezető miniszterről beszél mindenki, sokan nagy reményeket fűznek hozzá – többek között azért, mert rendszeresen az elszámoltatás és a jogi következmények érvényesítésének fontosságáról beszélt. Ruff Bálintot már a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán is a lopás megítélésének kérdése foglalkoztatta.
Országos figyelmet kapott tavaly a marosvásárhelyi 7-es számú általános iskola, miután egy teljes osztály szűnt meg azért, mert a szülők tömegesen elvitték gyerekeiket egy sajátos nevelési igényű gyerek miatt. Most új fejezet kezdődhet az intézmény életében.
