Nem a Harvardról vagy az Oxfordról álmodoznak a pakisztáni középiskolások

A Nyugat mint követendő minta kezd háttérbe szorulni Pakisztánban, ahol a középosztálybeli gyerekeket már sokkal...

  • MTI
Egyre több pakisztáni diák tanul a kínai egyetemeken
Wikipedia

A Nyugat mint követendő minta kezd háttérbe szorulni Pakisztánban, ahol a középosztálybeli gyerekeket már sokkal inkább Kína vonzza nyitott gazdaságával, elérhető egyetemeivel, illetve azzal, hogy ott nem probléma, ha valaki pakisztáni.

A Kína-láznak kézzel fogható jelei vannak Pakisztánban. A főváros, Iszlámábád egyik magániskolájában két évvel ezelőtt kísérleti projekt keretében elindították a kínai nyelv intenzív oktatását. Ha a projekt sikerrel jár, az iskolához tartozó további 200 oktatási intézmény is bevezeti a programot, amelyhez várhatóan más magániskolák is csatlakoznak majd.

A pakisztáni középosztályhoz tartozó családokban, akárcsak máshol, szokás félretenni a gyermekek oktatására. Ám akárhogy spórolnak is a középosztálybeli szülők, egy harvardi vagy oxfordi diploma finanszírozását - a politikai és üzleti elittel ellentétben - nem engedhetik meg maguknak. A nagy nyugati egyetemek nemcsak a hatalmas költségek miatt elérhetetlenek, de vízumot is nehezen kapnak pakisztáni fiatalok, mivel az országot Nyugaton a radikális iszlamisták egyik legfőbb bázisaként tartják számon.

A gyanakvó Nyugattal szemben Kína az utóbbi időben jelentősen bővítette kereskedelmi kapcsolatait Pakisztánnal, és rengeteg pénzt fektetett az egyetemeinek fejlesztésébe is. Ezzel nemcsak lendületet adott a mandarin nyelv tanulásának Pakisztánban, de új lehetőségeket is teremtett pakisztáni diákoknak. 

 "Amikor Kínában jártunk, az emberek örültek, ha megtudták, hogy pakisztániak vagyunk. Ez nagyon fontos különbség Amerikához képest, amely az elmúlt években az első számú célpont volt a továbbtanulás szempontjából, de ez ma már inkább Kína. A kínai álom valós lehetőséget jelent" - mondta a francia hírügynökség tudósítójának Ali Rafi 18 éves pakisztáni gimnazista, aki tavaly nyáron felvételizett egy kínai egyetem gazdasági szakára. Kínában jelenleg 8000 pakisztáni diák tanul az egyetemeken, s ez a szám várhatóan emelkedni fog a következő években. "Inkább Kínában tanulok, mint Nagy-Britanniában,  egyrészt mert Kína közelebb van, másrészt pedig olcsóbb is" - mutatott rá a kínai oktatás előnyeire Adnán Ahmad Kán, aki kommunikációból készül doktorátust szerezni Kínában.

Az első pakisztáni 1981-ben diplomázott egy kínai egyetemen mandarin nyelvből. Miszba Rasid azóta az iszlámábádi nemzeti egyetem modern nyelvek tanszékének professzorasszonya, így belülről látja az egyre növekvő érdeklődést a mandarinoktatás iránt. "A nyolcvanas években alig maroknyi diák tanult kínai szakon, míg ma már több mint 200 diákunk van. Legtöbben a középosztály vagy az alsó középosztály tagjai, az elitet csak nagyon kevesen képviselik" - mondta Rasid.

Azok a diákok, akik megengedhetik maguknak, hogy az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Ausztráliában vagy Kanadában tanuljanak, általában nem térnek vissza Pakisztánba. Kínával azonban más a helyzet. "Kínában nem egyszerű beilleszkedni, ezért a többsége azoknak, akik ott tanulnak, visszatér a hazájába", ahol akár magas pozíciókat is betölthet" - mondta Riaz Hokár, Pakisztán egykori pekingi nagykövete.

Hozzászólások

Egy hónap alatt több mint ötszázzal nőtt a betöltetlen tanári állások száma, matektanárból a legnagyobb a hiány

Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.