Nem a Harvardról vagy az Oxfordról álmodoznak a pakisztáni középiskolások

A Nyugat mint követendő minta kezd háttérbe szorulni Pakisztánban, ahol a középosztálybeli gyerekeket már sokkal...

  • MTI
Egyre több pakisztáni diák tanul a kínai egyetemeken
Wikipedia

A Nyugat mint követendő minta kezd háttérbe szorulni Pakisztánban, ahol a középosztálybeli gyerekeket már sokkal inkább Kína vonzza nyitott gazdaságával, elérhető egyetemeivel, illetve azzal, hogy ott nem probléma, ha valaki pakisztáni.

A Kína-láznak kézzel fogható jelei vannak Pakisztánban. A főváros, Iszlámábád egyik magániskolájában két évvel ezelőtt kísérleti projekt keretében elindították a kínai nyelv intenzív oktatását. Ha a projekt sikerrel jár, az iskolához tartozó további 200 oktatási intézmény is bevezeti a programot, amelyhez várhatóan más magániskolák is csatlakoznak majd.

A pakisztáni középosztályhoz tartozó családokban, akárcsak máshol, szokás félretenni a gyermekek oktatására. Ám akárhogy spórolnak is a középosztálybeli szülők, egy harvardi vagy oxfordi diploma finanszírozását - a politikai és üzleti elittel ellentétben - nem engedhetik meg maguknak. A nagy nyugati egyetemek nemcsak a hatalmas költségek miatt elérhetetlenek, de vízumot is nehezen kapnak pakisztáni fiatalok, mivel az országot Nyugaton a radikális iszlamisták egyik legfőbb bázisaként tartják számon.

A gyanakvó Nyugattal szemben Kína az utóbbi időben jelentősen bővítette kereskedelmi kapcsolatait Pakisztánnal, és rengeteg pénzt fektetett az egyetemeinek fejlesztésébe is. Ezzel nemcsak lendületet adott a mandarin nyelv tanulásának Pakisztánban, de új lehetőségeket is teremtett pakisztáni diákoknak. 

 "Amikor Kínában jártunk, az emberek örültek, ha megtudták, hogy pakisztániak vagyunk. Ez nagyon fontos különbség Amerikához képest, amely az elmúlt években az első számú célpont volt a továbbtanulás szempontjából, de ez ma már inkább Kína. A kínai álom valós lehetőséget jelent" - mondta a francia hírügynökség tudósítójának Ali Rafi 18 éves pakisztáni gimnazista, aki tavaly nyáron felvételizett egy kínai egyetem gazdasági szakára. Kínában jelenleg 8000 pakisztáni diák tanul az egyetemeken, s ez a szám várhatóan emelkedni fog a következő években. "Inkább Kínában tanulok, mint Nagy-Britanniában,  egyrészt mert Kína közelebb van, másrészt pedig olcsóbb is" - mutatott rá a kínai oktatás előnyeire Adnán Ahmad Kán, aki kommunikációból készül doktorátust szerezni Kínában.

Az első pakisztáni 1981-ben diplomázott egy kínai egyetemen mandarin nyelvből. Miszba Rasid azóta az iszlámábádi nemzeti egyetem modern nyelvek tanszékének professzorasszonya, így belülről látja az egyre növekvő érdeklődést a mandarinoktatás iránt. "A nyolcvanas években alig maroknyi diák tanult kínai szakon, míg ma már több mint 200 diákunk van. Legtöbben a középosztály vagy az alsó középosztály tagjai, az elitet csak nagyon kevesen képviselik" - mondta Rasid.

Azok a diákok, akik megengedhetik maguknak, hogy az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Ausztráliában vagy Kanadában tanuljanak, általában nem térnek vissza Pakisztánba. Kínával azonban más a helyzet. "Kínában nem egyszerű beilleszkedni, ezért a többsége azoknak, akik ott tanulnak, visszatér a hazájába", ahol akár magas pozíciókat is betölthet" - mondta Riaz Hokár, Pakisztán egykori pekingi nagykövete.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.