Az egyetemek hozzájárulnak egy ország versenyképességéhez, ezért a felsőoktatás nem lehet megszorítások áldozata - mondta Navracsics Tibor pénteken az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) 381. tanévének ünnepi tanévnyitó szenátusi ülésén.
Az uniós biztos kifejtette: a felsőoktatásra fordított pénz befektetés, amely a versenyképességet szolgálja; a világ tudja, hogy a felsőoktatásra fordított forrás nem kidobott pénz, de "mintha Európa időnként elfeledkezne erről".
Navracsics Tibor emlékeztetett: az egyetem európai találmány, bárhol jön létre ilyen intézmény a világban, mindenki az európai eszmeiséghez méri a saját intézménye eszmeiségét, vagyis Európa vezető hatalom a felsőoktatásban. Az egyetemek nemcsak elemei az európai civilizációnak, hanem alakítói is - tette hozzá.
Úgy vélte, az egyetemek nem elszigetelt intézmények, egyik legfontosabb küldetésük, hogy a közjót, a közösséget szolgálják, a nemzetet, a kontinenst és a világot.
Tudásgyár, elitképző
A biztos kifejtette: a világon mindenhol zajlanak a viták arról, hogy mi ma az egyetem küldetése - tudásgyár, kutatóhely, elitképző vagy tömegintézmény. Ugyancsak vita folyik arról, hogy egy egyetem feladata a nemzeti kultúra fenntartása, a nemzeti nyelv ápolása vagy bekapcsolódás a nemzetközi együttműködésbe. A "jó egyensúlyt" kell megtalálni, hiszen sosem a szélsőségek melletti döntés hozza meg az eredményeket - mutatott rá.
Sok a változás
Mezey Barna rektor kiemelte: az idei év sok változást és ezzel együtt sok munkát, feladatot hozott már eddig is, ilyen a kancellári rendszer felállítása, az ötévente esedékes intézményakkreditáció és az új intézményfejlesztési terv elkészítése.
A rektor az intézmény céljai között említette, hogy megfeleljenek azoknak a kihívásoknak, amelyeket a digitális világ hoz az oktatásban. Az egyetem a Felsőoktatási Struktúraváltási Alap pályázatán 500 millió forintot nyert többek közt erre a célra, és már meg is kezdődött az e-learning tananyagfejlesztés, továbbá dolgoznak egy oktatás-módszertani továbbképzés elindításán is - közölte.
Mezey Barna fontosnak nevezte a nemzetközi kapcsolatok ápolását is. Kifejtette: az oktatói állományukból már 250-en vesznek részt angol nyelvű tananyagfejlesztésben, és idén 2000 külföldi hallgató tanul az intézményben. A rektor hangsúlyozta még a tehetséggondozás és a kutatás-fejlesztés jelentőségét is.
Azt is elmondta, hogy a felvételi adatok alapján az ELTE az ország legnépszerűbb felsőoktatási intézménye, hiszen minden ötödik felvételiző ide adta be a jelentkezését, és több mint 8000 új hallgatót üdvözölhetnek most. "A társadalom mellettünk áll, hisz értékeinkben" - fogalmazott.
Az eseményen több kitüntetést is átadtak, így a rektor kiváló sportteljesítményéért Ezüst Eötvös Érmet adományozott a kazanyi vizes világbajnokságon bronzérmes Kapás Boglárka úszónak, az egyetem hallgatójának. A szenátusi ülést követően, kora délután felavatják az egyetemi könyvtár megújult dísztermét.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
