Országszerte számos olyan felsőoktatási kollégium található, melyben az 1970-es évek óta nem történt érdemi modernizáció, ráadásul több ezerrel kevesebb a férőhely, mint amire valós igény lenne a hallgatók körében. Egy felújítási és bővítési stratégia készül, melyet bármikor bejelenthetnek.
A kormány és a HÖOK milliárdos tételű kollégiumi modernizációs programra készül - értesült több forrásból az Eduline. A stratégia megalkotása a végső fázisban van, heteken belül bejelentheti a kormány a részletes programot, ami férőhelybővítésről és az épületek modernizációjáról szól.
A stratégia készítéséről megerősítette értesüléseinket Hegedűs Imre, a Felsőoktatási Kollégiumok Országos Szövetségének (FEKOSZ) elnöke is, aki úgy tudja, hogy az oktatási tárca és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szakemberekkel járt az ország több kollégiumában is, hogy felmérjék az állapotokat és az igényeket.
A FEKOSZ véleményét a kormány nem kérte ki, ám az elnök által velünk megosztottak hasonlatosak a HÖOK nyár végén közzétett felmérésében találhatókkal. Hegedűs szerint a legtöbb 1970-es évekből származó épületet 21. századi elvárásoknak megfelelően kellene átalakítani, az alapszolgáltatások körét szélesíteni, valamint minőségét is javítani kell, így elengedhetetlen a kollégiumok finanszírozásának átalakítása is.
A HÖOK felmérése szerint minden negyedik pályázó hallgató lemarad a kollégiumról - ezt súlyosbítja, hogy sokan be sem adják a kevés férőhely miatt. Pedig nagy szükség lenne rá, ugyanis a rászoruló hallgatók egy átlagos albérlethez képest harmad-ötöd áron juthatnának lakhatáshoz. Csak Budapesten 3300 férőhely kialakítását tartanának szükségesnek - ami előrevetítheti a stratégia tartalmát is -, ehhez hozzáadódna a vidéki kollégiumok bővítése.
Ezrek maradtak kollégium nélkül
Évek óta probléma a kollégiumi férőhelyek alacsony száma, minden negyedik jelentkező lemaradt az olcsó szállásról. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának adatai szerint Budapesten 132 százalékos, vidéken akár 120 százalékos a túljelentkezés a kollégiumi helyekre. Ez persze csak azokra vonatkozik akik beadták, általános hallgatói helyzet, hogy sokan be sem adják, mert hiába lenne szükségük az olcsó szállásra, tudják, hogy csekély az esélyük bekerülni.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
