Több ezer új férőhelyet hozhatnak létre - jön a nagy kollégiumi reform

Országszerte számos olyan felsőoktatási kollégium található, melyben az 1970-es évek óta nem történt érdemi modernizáció, ráadásul több ezerrel kevesebb a férőhely, mint amire valós igény lenne a hallgatók körében. Egy felújítási és bővítési stratégia készül, melyet bármikor bejelenthetnek.

  • Eduline

A kormány és a HÖOK milliárdos tételű kollégiumi modernizációs programra készül - értesült több forrásból az Eduline. A stratégia megalkotása a végső fázisban van, heteken belül bejelentheti a kormány a részletes programot, ami férőhelybővítésről és az épületek modernizációjáról szól.

A stratégia készítéséről megerősítette értesüléseinket Hegedűs Imre, a Felsőoktatási Kollégiumok Országos Szövetségének (FEKOSZ) elnöke is, aki úgy tudja, hogy az oktatási tárca és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szakemberekkel járt az ország több kollégiumában is, hogy felmérjék az állapotokat és az igényeket.

A FEKOSZ véleményét a kormány nem kérte ki, ám az elnök által velünk megosztottak hasonlatosak a HÖOK nyár végén közzétett felmérésében találhatókkal. Hegedűs szerint a legtöbb 1970-es évekből származó épületet 21. századi elvárásoknak megfelelően kellene átalakítani, az alapszolgáltatások körét szélesíteni, valamint minőségét is javítani kell, így elengedhetetlen a kollégiumok finanszírozásának átalakítása is.

A HÖOK felmérése szerint minden negyedik pályázó hallgató lemarad a kollégiumról - ezt súlyosbítja, hogy sokan be sem adják a kevés férőhely miatt. Pedig nagy szükség lenne rá, ugyanis a rászoruló hallgatók egy átlagos albérlethez képest harmad-ötöd áron juthatnának lakhatáshoz. Csak Budapesten 3300 férőhely kialakítását tartanának szükségesnek - ami előrevetítheti a stratégia tartalmát is -, ehhez hozzáadódna a vidéki kollégiumok bővítése.

Ezrek maradtak kollégium nélkül

Évek óta probléma a kollégiumi férőhelyek alacsony száma, minden negyedik jelentkező lemaradt az olcsó szállásról. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának adatai szerint Budapesten 132 százalékos, vidéken akár 120 százalékos a túljelentkezés a kollégiumi helyekre. Ez persze csak azokra vonatkozik akik beadták, általános hallgatói helyzet, hogy sokan be sem adják, mert hiába lenne szükségük az olcsó szállásra, tudják, hogy csekély az esélyük bekerülni.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.