Nagyon fontos a kormánynak a közszolgálati egyetem 24 milliárdos campusa

Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánította a kormány azokat a közigazgatási hatósági ügyeket...

  • MTI
A Ludovika épülete. Körülbelül 24 milliárd forintba kerül majd a közszolgálati egyetem új campusa
Wikipedia

Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánította a kormány azokat a közigazgatási hatósági ügyeket, amelyek a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek (NKE) a Ludovika Campuson való elhelyezéséhez kapcsolódó beruházásokkal függnek össze. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről szóló összes korábbi cikkünket itt találjátok.

Patyi András, az NKE rektora május közepén azt nyilatkozta, hogy a tervek szerint 2013 végére már az egykori Ludovika Akadémia épületében működhet a közszolgálati egyetem központja, több tanszéke és könyvtára is. A 24 milliárd forintos beruházásra 4,5 milliárd forint költségvetési pénzt ad a kormány, a fennmaradó részt pedig az Európai Unió operatív programjaiból kívánják előteremteni.

Az NKE jelenleg három helyen működik Budapesten: a központ, valamint a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar a Hungária körúton, a Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campus területén helyezkedik el, míg a rendőrtiszti képzés a XII. kerületi Farkasvölgyi úton zajlik, a Közigazgatás-tudományi Kar pedig a XI. kerületi Ménesi úton van.

A kormány döntése alapján azonban - mondta a rektor - az NKE nagy részét - a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar kivételével - a jövőben az egykori Ludovika Campuson, a XIX. században és a XX. század első felében működő katonai felsősoktatási intézmény ma nagyrészt üres, elhagyatott területén, vagyis az Orczy park környékén helyezik majd el.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.