Tartani kell az oktatás terén az Európa 2020 stratégia keretében vállalt célokat, részben demográfiai okokból is, mert csökken a potenciális hallgatók száma - mondta el pénteken Brüsszelben Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár az uniós oktatásügyi miniszterek tanácskozását követően.
Az államtitkár ismertette, hogy a tagállamok tárcavezetői egyetértettek abban, hogy csökkenteni kell az iskolát annak befejezése nélkül elhagyók arányát, s növelni kell a diplomával rendelkezők hányadát. Az uniós tagállamok 2010-ben azt tűzték ki célul, hogy átlagosan 10 százalék alá mérséklik azok arányát, akik a kelleténél korábban hagyják abba a tanulást, és 40 százalékra emelik a diplomával rendelkezők arányát a 30-34 éves korosztályban.
A politikus szerint ehhez illeszkedik a magyar felsőoktatási stratégia is, amelyet Párizsban a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (OECD) is bemutattak, s amely azzal, hogy a munkaerőpiac igényeihez igyekszik igazodni, s az intézmények szerkezetének átalakítását célozza, az OECD céljaival is egyezik.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma felsőoktatási államtitkára úgy ítélte meg, hogy nem hatékony az a képzés, amelyet elkezdenek, de nem fejeznek be a hallgatók. A politikus rámutatott, hogy a felsőoktatási stratégia a bejutási követelmények megemelésével senkit sem akar kizárni a felsőoktatásból, hanem a jelenleg 35-40 százalékos lemorzsolódást szeretnék csökkenteni, ezért szerinte nem a diplomások, hanem a kiesők aránya fog csökkeni, így végeredményben a végzettek aránya növekszik majd. Az államtitkár emlékeztetett, hogy Magyarország az Európa 2020 stratégiában azt vállalta, hogy 30,3 százalékra növeli a diplomások arányát a 30-34 éves korosztályban. A felvételit érintő változásokról itt olvashattok.
Az államtitkár hangsúlyozta, arra is tekintettel kell lenni, hogy a magyar gazdaság szerkezete jelenleg 35 százalék körüli diplomás munkavállalói arányt igényel, ha pedig ez idővel változik, akkor a célt is felül lehet vizsgálni.
Beszélt Palkovics arról is, hogy önmagában nem tekint negatív dologként arra, ha egy diplomás szakember vagy egy hallgató külföldre megy, ha utána hazatér. A felsőoktatásban külföldön tanulóknak szerinte olyan vonzó mesterképzéseket és doktori iskolákat kell kínálni, amely miatt érdemes itthon folytatniuk tanulmányaikat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
