Tartani kell az oktatás terén az Európa 2020 stratégia keretében vállalt célokat, részben demográfiai okokból is, mert csökken a potenciális hallgatók száma - mondta el pénteken Brüsszelben Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár az uniós oktatásügyi miniszterek tanácskozását követően.
Az államtitkár ismertette, hogy a tagállamok tárcavezetői egyetértettek abban, hogy csökkenteni kell az iskolát annak befejezése nélkül elhagyók arányát, s növelni kell a diplomával rendelkezők hányadát. Az uniós tagállamok 2010-ben azt tűzték ki célul, hogy átlagosan 10 százalék alá mérséklik azok arányát, akik a kelleténél korábban hagyják abba a tanulást, és 40 százalékra emelik a diplomával rendelkezők arányát a 30-34 éves korosztályban.
A politikus szerint ehhez illeszkedik a magyar felsőoktatási stratégia is, amelyet Párizsban a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (OECD) is bemutattak, s amely azzal, hogy a munkaerőpiac igényeihez igyekszik igazodni, s az intézmények szerkezetének átalakítását célozza, az OECD céljaival is egyezik.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma felsőoktatási államtitkára úgy ítélte meg, hogy nem hatékony az a képzés, amelyet elkezdenek, de nem fejeznek be a hallgatók. A politikus rámutatott, hogy a felsőoktatási stratégia a bejutási követelmények megemelésével senkit sem akar kizárni a felsőoktatásból, hanem a jelenleg 35-40 százalékos lemorzsolódást szeretnék csökkenteni, ezért szerinte nem a diplomások, hanem a kiesők aránya fog csökkeni, így végeredményben a végzettek aránya növekszik majd. Az államtitkár emlékeztetett, hogy Magyarország az Európa 2020 stratégiában azt vállalta, hogy 30,3 százalékra növeli a diplomások arányát a 30-34 éves korosztályban. A felvételit érintő változásokról itt olvashattok.
Az államtitkár hangsúlyozta, arra is tekintettel kell lenni, hogy a magyar gazdaság szerkezete jelenleg 35 százalék körüli diplomás munkavállalói arányt igényel, ha pedig ez idővel változik, akkor a célt is felül lehet vizsgálni.
Beszélt Palkovics arról is, hogy önmagában nem tekint negatív dologként arra, ha egy diplomás szakember vagy egy hallgató külföldre megy, ha utána hazatér. A felsőoktatásban külföldön tanulóknak szerinte olyan vonzó mesterképzéseket és doktori iskolákat kell kínálni, amely miatt érdemes itthon folytatniuk tanulmányaikat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
