Mol-tanszék indul a Miskolci Egyetemen

Nemzetközi szintű szakemberek képzésére fókuszál a Mol Csoport és a Miskolci Egyetem, a felsőoktatási intézmény és az olajipari társaság közös tanszéket indít az egyetem műszaki földtudományi karán - közölte az egyetem.

  • MTI
Wikipedia

A tájékoztatás szerint az ebben a hónapban induló Mol-tanszék kiemelten foglalkozik az olajmérnök tanulókkal, illetve támogatja a tervek szerint 2015 őszén induló szénhidrogén-ipari földtudományi mérnökök angol nyelvű MSc-képzését.

A közlemény szerint a tanszékhez tartozó szakokon több mint száz diák tanul, és egyre több hallgató érkezik külföldről, főleg az olajban gazdag országokból, Brazíliából, Kazahsztánból és Kurdisztánból.

A Mol évtizedek óta jó kapcsolatot ápol a Miskolci Egyetemmel, amely a hazai olaj- és gázipari képzés központja, és amely egyike azoknak a felsőoktatási intézményeknek, amelyekkel a társaság tavaly 3 évre szóló stratégiai megállapodást kötött.

Az öt egyetemet érintő megállapodás újabb szakasza e tanszék indulása - fogalmaz a közlemény, amely szerint fontos, hogy olyan friss diplomások kerüljenek ki a tanszékekről, akik tudásuknak köszönhetően rögtön versenyképes bérrel és szakmai lehetőségekkel kezdhetik meg nemzetközi olajipari karrierjüket, illetve akik sokkal rövidebb idő alatt tudnak önálló, színvonalas munkát végezni munkahelyükön.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.