Mol-tanszék indul a Miskolci Egyetemen

Nemzetközi szintű szakemberek képzésére fókuszál a Mol Csoport és a Miskolci Egyetem, a felsőoktatási intézmény és az olajipari társaság közös tanszéket indít az egyetem műszaki földtudományi karán - közölte az egyetem.

  • MTI
Wikipedia

A tájékoztatás szerint az ebben a hónapban induló Mol-tanszék kiemelten foglalkozik az olajmérnök tanulókkal, illetve támogatja a tervek szerint 2015 őszén induló szénhidrogén-ipari földtudományi mérnökök angol nyelvű MSc-képzését.

A közlemény szerint a tanszékhez tartozó szakokon több mint száz diák tanul, és egyre több hallgató érkezik külföldről, főleg az olajban gazdag országokból, Brazíliából, Kazahsztánból és Kurdisztánból.

A Mol évtizedek óta jó kapcsolatot ápol a Miskolci Egyetemmel, amely a hazai olaj- és gázipari képzés központja, és amely egyike azoknak a felsőoktatási intézményeknek, amelyekkel a társaság tavaly 3 évre szóló stratégiai megállapodást kötött.

Az öt egyetemet érintő megállapodás újabb szakasza e tanszék indulása - fogalmaz a közlemény, amely szerint fontos, hogy olyan friss diplomások kerüljenek ki a tanszékekről, akik tudásuknak köszönhetően rögtön versenyképes bérrel és szakmai lehetőségekkel kezdhetik meg nemzetközi olajipari karrierjüket, illetve akik sokkal rövidebb idő alatt tudnak önálló, színvonalas munkát végezni munkahelyükön.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.