Mitől maradna állami egyetem a Corvinus vagy az ELTE jogi kara?

Hosszabb távon érdemes vizsgálni, hogyan hatott a felsőoktatásra az államilag finanszírozott helyek számának...

  • Eduline
Nem kap állami támogatást a gazdasági képzésekhez - miért maradna állami intézmény?
stiller

Hosszabb távon érdemes vizsgálni, hogyan hatott a felsőoktatásra az államilag finanszírozott helyek számának megvágása a jogi és a gazdasági szakokon, és csak azután lehet következtetéseket levonni - reagált Mezey Barna, a Magyar Rektori Konferencia elnöke a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár keddi nyilatkozatára. Maruzsa Zoltán azt mondta, kedvező jel, hogy a keretszámok csökkentése ellenére sem esett vissza a jogásznak és közgazdásznak készülő felvételizők száma.

Mezey Barna a Kossuth Rádiónak azt mondta, úgy látja, egyelőre "tesztelés" folyik a felsőoktatásban, nagy kérdés, hogy amikor már felkészülten, évekre előre tudják a családok, hogy az állam nem finanszírozza ezeket a képzéseket, megmarad-e az érdeklődés.

A felsőoktatásra szánt támogatás jövő évre tervezett 23 milliárdos csökkentése kapcsán a rektori konferencia elnöke azt mondta, a forráselvonás miatti problémák kezelésére korábban benyújtott javaslatukra a kormányzat már elküldte a válaszát. A levelet most tanulmányozza a rektori konferencia, amely további javaslatokat fog letenni az asztalra, mert nagyon komoly kérdéseket feszeget a jogász- és közgazdászképzés támogatásának lenullázása.

"Nagyon egyszerű a felvetés: mi lesz az állami a például a Corvinus Egyetemben, a BGF-ben vagy az ELTE jogi karában, miután rövid időn belül nem fognak államilag támogatott hallgatókat felvenni, és magukat teljes egészében a piacról finanszírozzák majd. Mennyiben lesznek államiak ezek az iskolák, és mennyiben nem? Engedi-e a piaci működésüket az állam, vagy nem? Ezekre a kérdésekre mind választ kell találni" – mondta Mezey Barna, aki szerint a Diákhitel 2-t a felsőbb évfolyamokra járókra is ki kellene terjeszteni.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.