Hosszabb távon érdemes vizsgálni, hogyan hatott a felsőoktatásra az államilag finanszírozott helyek számának...
Hosszabb távon érdemes vizsgálni, hogyan hatott a felsőoktatásra az államilag finanszírozott helyek számának megvágása a jogi és a gazdasági szakokon, és csak azután lehet következtetéseket levonni - reagált Mezey Barna, a Magyar Rektori Konferencia elnöke a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár keddi nyilatkozatára. Maruzsa Zoltán azt mondta, kedvező jel, hogy a keretszámok csökkentése ellenére sem esett vissza a jogásznak és közgazdásznak készülő felvételizők száma.
Mezey Barna a Kossuth Rádiónak azt mondta, úgy látja, egyelőre "tesztelés" folyik a felsőoktatásban, nagy kérdés, hogy amikor már felkészülten, évekre előre tudják a családok, hogy az állam nem finanszírozza ezeket a képzéseket, megmarad-e az érdeklődés.
A felsőoktatásra szánt támogatás jövő évre tervezett 23 milliárdos csökkentése kapcsán a rektori konferencia elnöke azt mondta, a forráselvonás miatti problémák kezelésére korábban benyújtott javaslatukra a kormányzat már elküldte a válaszát. A levelet most tanulmányozza a rektori konferencia, amely további javaslatokat fog letenni az asztalra, mert nagyon komoly kérdéseket feszeget a jogász- és közgazdászképzés támogatásának lenullázása.
"Nagyon egyszerű a felvetés: mi lesz az állami a például a Corvinus Egyetemben, a BGF-ben vagy az ELTE jogi karában, miután rövid időn belül nem fognak államilag támogatott hallgatókat felvenni, és magukat teljes egészében a piacról finanszírozzák majd. Mennyiben lesznek államiak ezek az iskolák, és mennyiben nem? Engedi-e a piaci működésüket az állam, vagy nem? Ezekre a kérdésekre mind választ kell találni" – mondta Mezey Barna, aki szerint a Diákhitel 2-t a felsőbb évfolyamokra járókra is ki kellene terjeszteni.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
