"Két évvel előre döntsenek a keretszámokról" - középiskolások tiltakoztak Miskolcon

A felsőoktatási átalakítások ellen tiltakozva tartottak rendkívüli iskolagyűlést pénteken a miskolci Földes Ferenc...

  • Eduline
Hetek óta tartanak a tiltakozások: a képen a pécsi Leőwey Klára Gimnázium diákjainak ülősztrájkja december 13-án

A felsőoktatási átalakítások ellen tiltakozva tartottak rendkívüli iskolagyűlést pénteken a miskolci Földes Ferenc Gimnáziumban. A rendezvényt, amelyen 100-150-en vettek részt, egy tizenegyedikes diák szervezte - írja a boon.hu. A diákok elmondták: bár a keretszámokról szóló koncepció többször változott az elmúlt hetekben, még mindig nem lehet tudni, melyik szakon hányan tanulhatnak állami ösztöndíjas formában szeptembertől.

"A férőhelyek meghatározásánál tartsák be a kétéves időintervallumot, amely lehetővé teszi, illetve megkönnyíti a diákok választását. Ha ezt nem tudják teljesíteni, akkor folytatjuk tiltakozásainkat" - mondta a szervező Valcsev Petra. A diákok szerint a kormány azt ígérte, idén legalább 55 ezren kezdhetik meg tanulmányaikat teljes állami ösztöndíjas formában, de nem világos, ezt miből fogják finanszírozni.

A felszólaló középiskolások elmondták: olyan átfogó reformokat szeretnének, amelyekbe az érintettek is beleszólhatnak. "Az állam teremtsen megfelelő körülményeket a továbbtanuláshoz és ahhoz, hogy a diákok itthon maradhassanak, ez utóbbit ne a röghöz kötéssel akarják elérni. Nem jó, hogy úgy tanulunk különböző szakmákat, hogy utána félnünk kell, mert nem tudunk elhelyezkedni" - mondták a hallgató szerződésről, amely alapján az állami ösztöndíjas hallgatóknak a képzési idő kétszeresét kell a végzés után itthon ledolgozniuk.

A demonstráció végén a diákok a kezükre kötött sállal mutatták be, hogyan "köti meg a kezüket" a keretszámok változása miatti bizonytalanság és a kötelező magyarországi munkavégzés. Hogyan tiltakoztak a hallgatók és diákok 2012-ben, és hogyan folytatják idén? Összefoglalóinkat itt és itt olvashatjátok, a tüntetésekről szóló összes cikkünket pedig itt találjátok.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.