A felsőoktatási átalakítások ellen tiltakozva tartottak rendkívüli iskolagyűlést pénteken a miskolci Földes Ferenc...
A felsőoktatási átalakítások ellen tiltakozva tartottak rendkívüli iskolagyűlést pénteken a miskolci Földes Ferenc Gimnáziumban. A rendezvényt, amelyen 100-150-en vettek részt, egy tizenegyedikes diák szervezte - írja a boon.hu. A diákok elmondták: bár a keretszámokról szóló koncepció többször változott az elmúlt hetekben, még mindig nem lehet tudni, melyik szakon hányan tanulhatnak állami ösztöndíjas formában szeptembertől.
"A férőhelyek meghatározásánál tartsák be a kétéves időintervallumot, amely lehetővé teszi, illetve megkönnyíti a diákok választását. Ha ezt nem tudják teljesíteni, akkor folytatjuk tiltakozásainkat" - mondta a szervező Valcsev Petra. A diákok szerint a kormány azt ígérte, idén legalább 55 ezren kezdhetik meg tanulmányaikat teljes állami ösztöndíjas formában, de nem világos, ezt miből fogják finanszírozni.
A felszólaló középiskolások elmondták: olyan átfogó reformokat szeretnének, amelyekbe az érintettek is beleszólhatnak. "Az állam teremtsen megfelelő körülményeket a továbbtanuláshoz és ahhoz, hogy a diákok itthon maradhassanak, ez utóbbit ne a röghöz kötéssel akarják elérni. Nem jó, hogy úgy tanulunk különböző szakmákat, hogy utána félnünk kell, mert nem tudunk elhelyezkedni" - mondták a hallgató szerződésről, amely alapján az állami ösztöndíjas hallgatóknak a képzési idő kétszeresét kell a végzés után itthon ledolgozniuk.
A demonstráció végén a diákok a kezükre kötött sállal mutatták be, hogyan "köti meg a kezüket" a keretszámok változása miatti bizonytalanság és a kötelező magyarországi munkavégzés. Hogyan tiltakoztak a hallgatók és diákok 2012-ben, és hogyan folytatják idén? Összefoglalóinkat itt és itt olvashatjátok, a tüntetésekről szóló összes cikkünket pedig itt találjátok.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
