Milyen sors vár a salgótarjáni főiskolai karra?

Három főiskolával, illetve egyetemmel is tárgyalnak azért, hogy tovább működhessen a salgótarjáni főiskolai képzés...

  • MTI
MTI Fotó: Marjai János

Három főiskolával, illetve egyetemmel is tárgyalnak azért, hogy tovább működhessen a salgótarjáni főiskolai képzés, amelyre az optimálisnál továbbra is kevesebb a jelentkező, a hiányzó forrásokat pedig nem tudják már finanszírozni az iskolát eddig támogató önkormányzatok - mondta a Nógrád megyei város polgármestere.

A fideszes Székyné Sztrémi Melinda elmondta: az anyaintézmény, a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) évfolyamonként 150 főben határozza meg azt a létszámot, amellyel legalább nullszaldósan üzemeltethető a salgótarjáni pénzügyi és számviteli főiskolai kar, a következő tanévre azonban 50 millió forintos hiányt jeleznek.

A polgármester, aki országgyűlési képviselő is, emlékeztetett, hogy a gondok több éve kezdődtek. A 150-nél kisebb létszámmal való évindítást úgy engedélyezte 2008-ban a BGF, hogy Salgótarján és Nógrád megye önkormányzatai vállalták a főiskola működési hiányának finanszírozását. A két önkormányzat 3,5 évig évente 119 millió forintot biztosított erre a célra, ám ezt egyik testület sem tudja folytatni.

A városvezető ismertette, tárgyalt már az egri Eszterházy Károly Főiskola rektorával, és közösen is egyeztettek a BGF rektorával. A két intézmény abban gondolkodik, hogyan tudnák együttműködve színesíteni a salgótarjáni képzési lehetőségeket, mert a választási lehetőség jelenleg a pénzügyi és az idegenforgalmi vonalra szűkül. Az egri főiskolával szociális munkás, illetve a szociális-egészségügyi ágazatban megjelenő felsőfokú végzettségűek képzéséről tárgyaltak. Hozzátette: időközben a főiskola tanárai is eljuttattak hozzá egy koncepciót, ők műszaki, mechatronikai képzésről tárgyalnak a Miskolci Egyetemmel.

Székyné Sztrémi Melinda kitért arra is, hogy ezzel párhuzamosan kormányzati tárgyalások is zajlottak, mert alapkérdés, hogy Salgótarján nevesítve legyen a felsőoktatási fejlesztési tervben, az első olvasatban pedig nem szerepelt.

A polgármester azt mondta, azt szorgalmazza, hogy ne sorolják be Salgótarjánt egyetlen intézményhez sem, annál is inkább, mert a készülő új koncepció is intézmények összekapcsolódását várja el. Végleges döntés nincs, mind kormányzati szinten, mind a felsőfokú oktatási intézményekkel folyamatos a kapcsolattartás és az egyeztetés - mondta Salgótarján vezetője.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.