Milyen sors vár a salgótarjáni főiskolai karra?

Három főiskolával, illetve egyetemmel is tárgyalnak azért, hogy tovább működhessen a salgótarjáni főiskolai képzés...

  • MTI
MTI Fotó: Marjai János

Három főiskolával, illetve egyetemmel is tárgyalnak azért, hogy tovább működhessen a salgótarjáni főiskolai képzés, amelyre az optimálisnál továbbra is kevesebb a jelentkező, a hiányzó forrásokat pedig nem tudják már finanszírozni az iskolát eddig támogató önkormányzatok - mondta a Nógrád megyei város polgármestere.

A fideszes Székyné Sztrémi Melinda elmondta: az anyaintézmény, a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) évfolyamonként 150 főben határozza meg azt a létszámot, amellyel legalább nullszaldósan üzemeltethető a salgótarjáni pénzügyi és számviteli főiskolai kar, a következő tanévre azonban 50 millió forintos hiányt jeleznek.

A polgármester, aki országgyűlési képviselő is, emlékeztetett, hogy a gondok több éve kezdődtek. A 150-nél kisebb létszámmal való évindítást úgy engedélyezte 2008-ban a BGF, hogy Salgótarján és Nógrád megye önkormányzatai vállalták a főiskola működési hiányának finanszírozását. A két önkormányzat 3,5 évig évente 119 millió forintot biztosított erre a célra, ám ezt egyik testület sem tudja folytatni.

A városvezető ismertette, tárgyalt már az egri Eszterházy Károly Főiskola rektorával, és közösen is egyeztettek a BGF rektorával. A két intézmény abban gondolkodik, hogyan tudnák együttműködve színesíteni a salgótarjáni képzési lehetőségeket, mert a választási lehetőség jelenleg a pénzügyi és az idegenforgalmi vonalra szűkül. Az egri főiskolával szociális munkás, illetve a szociális-egészségügyi ágazatban megjelenő felsőfokú végzettségűek képzéséről tárgyaltak. Hozzátette: időközben a főiskola tanárai is eljuttattak hozzá egy koncepciót, ők műszaki, mechatronikai képzésről tárgyalnak a Miskolci Egyetemmel.

Székyné Sztrémi Melinda kitért arra is, hogy ezzel párhuzamosan kormányzati tárgyalások is zajlottak, mert alapkérdés, hogy Salgótarján nevesítve legyen a felsőoktatási fejlesztési tervben, az első olvasatban pedig nem szerepelt.

A polgármester azt mondta, azt szorgalmazza, hogy ne sorolják be Salgótarjánt egyetlen intézményhez sem, annál is inkább, mert a készülő új koncepció is intézmények összekapcsolódását várja el. Végleges döntés nincs, mind kormányzati szinten, mind a felsőfokú oktatási intézményekkel folyamatos a kapcsolattartás és az egyeztetés - mondta Salgótarján vezetője.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.