Három főiskolával, illetve egyetemmel is tárgyalnak azért, hogy tovább működhessen a salgótarjáni főiskolai képzés...
Három főiskolával, illetve egyetemmel is tárgyalnak azért, hogy tovább működhessen a salgótarjáni főiskolai képzés, amelyre az optimálisnál továbbra is kevesebb a jelentkező, a hiányzó forrásokat pedig nem tudják már finanszírozni az iskolát eddig támogató önkormányzatok - mondta a Nógrád megyei város polgármestere.
A fideszes Székyné Sztrémi Melinda elmondta: az anyaintézmény, a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) évfolyamonként 150 főben határozza meg azt a létszámot, amellyel legalább nullszaldósan üzemeltethető a salgótarjáni pénzügyi és számviteli főiskolai kar, a következő tanévre azonban 50 millió forintos hiányt jeleznek.
A polgármester, aki országgyűlési képviselő is, emlékeztetett, hogy a gondok több éve kezdődtek. A 150-nél kisebb létszámmal való évindítást úgy engedélyezte 2008-ban a BGF, hogy Salgótarján és Nógrád megye önkormányzatai vállalták a főiskola működési hiányának finanszírozását. A két önkormányzat 3,5 évig évente 119 millió forintot biztosított erre a célra, ám ezt egyik testület sem tudja folytatni.
A városvezető ismertette, tárgyalt már az egri Eszterházy Károly Főiskola rektorával, és közösen is egyeztettek a BGF rektorával. A két intézmény abban gondolkodik, hogyan tudnák együttműködve színesíteni a salgótarjáni képzési lehetőségeket, mert a választási lehetőség jelenleg a pénzügyi és az idegenforgalmi vonalra szűkül. Az egri főiskolával szociális munkás, illetve a szociális-egészségügyi ágazatban megjelenő felsőfokú végzettségűek képzéséről tárgyaltak. Hozzátette: időközben a főiskola tanárai is eljuttattak hozzá egy koncepciót, ők műszaki, mechatronikai képzésről tárgyalnak a Miskolci Egyetemmel.
Székyné Sztrémi Melinda kitért arra is, hogy ezzel párhuzamosan kormányzati tárgyalások is zajlottak, mert alapkérdés, hogy Salgótarján nevesítve legyen a felsőoktatási fejlesztési tervben, az első olvasatban pedig nem szerepelt.
A polgármester azt mondta, azt szorgalmazza, hogy ne sorolják be Salgótarjánt egyetlen intézményhez sem, annál is inkább, mert a készülő új koncepció is intézmények összekapcsolódását várja el. Végleges döntés nincs, mind kormányzati szinten, mind a felsőfokú oktatási intézményekkel folyamatos a kapcsolattartás és az egyeztetés - mondta Salgótarján vezetője.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
