Mi történik? Diákok ezrei hagyják félbe az egyetemet

Jelentősen átalakulhatnak a képzések a brit egyetemeken és főiskolákon, a növekvő tandíjak és a kedvezőtlen...

  • Eduline

Jelentősen átalakulhatnak a képzések a brit egyetemeken és főiskolákon, a növekvő tandíjak és a kedvezőtlen munkaerő-piaci kilátások miatt ugyanis egyre kevesebb diák biztos abban, hogy továbbtanul az érettségi után. Mivel a diákok már nem minden áron szeretnének diplomához jutni, veszélybe kerülhetnek az elmúlt években elindított kisebb szakok, amelyek elvégzése után nehezebb elhelyezkedni – írja a Daily Mail.

Londoni diáktüntetés a tandíj felső határának emelése ellen

A szigetországban a 16 és 24 év közötti munkanélküliek száma nemrég elérte az egymilliót, ezért egyre többen veszik fontolóra, hogy továbbtanulás helyett egyből állást keresnek az érettségi után, és munkatapasztalatot szerezve próbálnak meg boldogulni. A diákok döntésében az is közrejátszik, hogy a háromszorosára emelt tandíjak miatt jelentős összegű diákhitelt kellene felvenniük jövő szeptembertől, amit képtelenek lennének visszafizetni.

A kedvezőtlen viszonyok miatt az egyetemeknek ezután keményen kell majd küzdeniük a hallgatókért, főleg az új, ezért ismeretlenebb kis szakokon, valamint a tömegképzéseken – kommunikáció és média szakos pályakezdőként például már szinte lehetetlen elhelyezkedni.

A Daily Mail szerzője szerint az egyetemeknek és főiskolásnak komoly marketingakciókba kell fogniuk, hogy magukhoz csábítsák a leendő hallgatókat, például el kell hitetniük a diákokkal, hogy a náluk megszerezhető diploma valódi piaci értékkel bír, és a jó fizetés mellett biztos karriert is ígér. Milyen fizetésekre számíthatnak a BA- és BSc-diplomások itthon? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.