Újabb botrány a diplomagyárban: megzsaroltak egy egyetemi rektort

Megzsarolták a diplomabotrányba keveredett romániai Bioterra Egyetem rektorát - írja a manna.ro.

  • Eduline

Megzsarolták a diplomabotrányba keveredett romániai Bioterra Egyetem rektorát - írja a manna.ro. Ion Nicolaétól 150 ezer eurót, vagyis 44-45 millió forintot követeltek azért, hogy ne hozzanak nyilvánosságra kompromittáló információkat.

Az egyetem vezetője azonnal a rendőrséghez fordult, amely négy személyt tartóztatott le - röviddel azután, hogy Nicolae átadta nekik a megjelölt bankjegyeket. A zsarolási ügy azután robbant ki, hogy a Bioterra Egyetem több munkatársáról kiderült, kenőpénzért nyilvánosságra hozták az államvizsga tételeit.

A román felsőoktatásban nem újkeletűek a hasonló botrányok: 2009-ben például kiderült, hogy Románia legnagyobb magánegyeteme, a Spiru Haret engedély nélkül működött évekig, így körülbelül százezer diplomát bocsátott ki törvénytelenül. A mostani botrány által érintett Bioterra pedig 2000-ben úgy adott ki diplomákat, hogy nem rendelkezett minisztériumi engedéllyel.

Romániában a magánegyetemek zömét diplomagyáraknak tartják, amelyek meglehetősen jövedelmezők a diákok által fizetett tandíjak miatt. A munkaerőpiacon csekély az elismertsége ezeknek a diplomáknak, a fiatalok számára azonban így is erős csábítást jelent, hogy komoly erőfeszítés nélkül szerezhetnek egyetemi oklevelet.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.