Megújul a pécsi orvostudományi kar, és több külföldi hallgató érkezhet

Példátlan fejlesztés előtt áll a Pécsi Tudományegyetem (PTE), ami megalapozhatja a felsőoktatási intézmény jövőjét - jelentette ki Bódis József rektor kedden sajtótájékoztatón. Több külföldi hallgatót fogadnának, és az orvosszakon uralkodó, tarthatatlan állapotokat is felszámolják.

  • eduline/mti
PTE ÁOK

Bódis József elmondta, hogy a PTE mintegy 24 milliárd forint kormányzati forrást fordíthat idéntől 2019-ig a külföldi hallgatók számának jelentős növelésére, az oktatás minőségének emelésére, campusfejlesztésre és a klinikum modernizációjára.

A rektor arra is kitért, hogy bár a Modern városok program keretében megvalósuló fejlesztések főként a pécsi orvosképzéshez kötődnek, a teljes program számos más - elsősorban idegen nyelven folyó - képzést is érint. A fejlesztések keretében modernizálják a klinika Rákóczi úti épületeinek egy részét, illetve az egészségtudományi kar épületegyütteseit.

Kapcsolódó cikkek

Ennyi hallgatót vehet fel idén a PTE

Ezek lettek idén a legjobb orvosi karok

Földesi Gabriella, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) főosztályvezetője elmondta, a fejlesztésnek köszönhetően a jelenlegi mintegy 2700-ról 2020-ig ötezerre emelkedhet a Pécsen tanuló külföldi hallgatók száma.

Jenei Zoltán, a PTE kancellárja úgy fogalmazott, "a 24 milliárd forintos induló keret kiegészülve az európai uniós pályázati forrásokkal négy év alatt 40 milliárd forintos programot jelenthet az egyetem számára".

Miseta Attila, a PTE Általános Orvostudományi Karának dékánja kifejtette, mind az oktatói állomány, mind az infrastruktúra tekintetében elégtelenek a feltételek az orvoskaron, így azok fejlesztése szükséges. Közölte, az eredetileg 200 fősre tervezett évfolyamokon rendszeresen 600 hallgatót oktatnak.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.