A klinikai oktatás terén nagy szükség van a reformokra, megdupláznák a kórházak kapacitását.
A felsőoktatásban kiemeltnek számító képzések megújításán dolgozik a kormány – derült ki a Fokozatváltás a felsőoktatásban elnevezésű középtávú szakpolitikai stratégia leiratából. A kabinet által még nem tárgyalt tervezetben többek között az szerepel, hogy az orvosképzés esetében szükség van a klinikai oktatás bázisának megerősítésére és színvonalának emelésére - írja a Magyar Idők.
A négy orvosképzésben érintett felsőoktatási intézményben a klinikai kapacitások megduplázását, valamint az egyetemi klinikai képzési infrastruktúra jelentős modernizálását jelölték meg célul.
A kidolgozott stratégia változást eszközölne a doktori képzés területén is, ugyanis Magyarország igen kedvezőtlenül áll e területen: Míg nálunk a 25–34 éves korosztályban ezer lakosra vetítve évente 0,8 a kiadott PhD-fokozatok száma, az EU átlaga 1,69 - nagyon nagy az alap- és mesterképzés utáni lemorzsolódás. A magyar adat nemcsak az olyan fejlett országokkal összehasonlítva alacsony, mint Németország (2,65), Svédország (2,9) vagy Svájc (3,68), hanem a nemzetközi fejlesztőközpontokért folyó versenyben konkurensként fellépő kelet-közép-európai országokhoz viszonyítva is – emelte ki a postál.
Hasonló volumenű változtatásokra készül a kormány a gazdasági képzések terén is.
Jönnek az egyetemi kórházak, javulhat az orvosképzés
A parlament rábólintott, mostantól lesznek egyetemi kórházak. Az Országgyűlés elfogadta az egyetemi kórházak létrehozását lehetővé tévő, kormánypárti képviselők által kezdeményezett törvényjavaslatot - MTI. Egyetemi kórház a költségvetési szervként működő egészségügyi szolgáltatónak az egészségügyi felsőoktatási intézménybe történő beolvadásával hozható létre.
Budapesti gimnázium vezeti a HVG 2027-es alapítványi és magániskolai rangsorát, de a legjobb három közé egy győri intézmény is bekerült. Mutatjuk az öt legjobb iskolát.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
2027. január 1-jétől nem használhatnak közösségi médiát a 15 éven aluliak Görögországban. Az új szabályozás többek között a Facebookot, az Instagramot és a TikTokot is érinti.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
