A felsőoktatásban kiemeltnek számító képzések megújításán dolgozik a kormány – derült ki a Fokozatváltás a felsőoktatásban elnevezésű középtávú szakpolitikai stratégia leiratából. A kabinet által még nem tárgyalt tervezetben többek között az szerepel, hogy az orvosképzés esetében szükség van a klinikai oktatás bázisának megerősítésére és színvonalának emelésére - írja a Magyar Idők.
A négy orvosképzésben érintett felsőoktatási intézményben a klinikai kapacitások megduplázását, valamint az egyetemi klinikai képzési infrastruktúra jelentős modernizálását jelölték meg célul.
A kidolgozott stratégia változást eszközölne a doktori képzés területén is, ugyanis Magyarország igen kedvezőtlenül áll e területen: Míg nálunk a 25–34 éves korosztályban ezer lakosra vetítve évente 0,8 a kiadott PhD-fokozatok száma, az EU átlaga 1,69 - nagyon nagy az alap- és mesterképzés utáni lemorzsolódás. A magyar adat nemcsak az olyan fejlett országokkal összehasonlítva alacsony, mint Németország (2,65), Svédország (2,9) vagy Svájc (3,68), hanem a nemzetközi fejlesztőközpontokért folyó versenyben konkurensként fellépő kelet-közép-európai országokhoz viszonyítva is – emelte ki a postál.
Hasonló volumenű változtatásokra készül a kormány a gazdasági képzések terén is.
A parlament rábólintott, mostantól lesznek egyetemi kórházak. Az Országgyűlés elfogadta az egyetemi kórházak létrehozását lehetővé tévő, kormánypárti képviselők által kezdeményezett törvényjavaslatot - MTI. Egyetemi kórház a költségvetési szervként működő egészségügyi szolgáltatónak az egészségügyi felsőoktatási intézménybe történő beolvadásával hozható létre.
