Jönnek az egyetemi kórházak, javulhat az orvosképzés
A parlament rábólintott, mostantól lesznek egyetemi kórházak.
A klinikai oktatás terén nagy szükség van a reformokra, megdupláznák a kórházak kapacitását.

A felsőoktatásban kiemeltnek számító képzések megújításán dolgozik a kormány – derült ki a Fokozatváltás a felsőoktatásban elnevezésű középtávú szakpolitikai stratégia leiratából. A kabinet által még nem tárgyalt tervezetben többek között az szerepel, hogy az orvosképzés esetében szükség van a klinikai oktatás bázisának megerősítésére és színvonalának emelésére - írja a Magyar Idők.
A négy orvosképzésben érintett felsőoktatási intézményben a klinikai kapacitások megduplázását, valamint az egyetemi klinikai képzési infrastruktúra jelentős modernizálását jelölték meg célul.
A kidolgozott stratégia változást eszközölne a doktori képzés területén is, ugyanis Magyarország igen kedvezőtlenül áll e területen: Míg nálunk a 25–34 éves korosztályban ezer lakosra vetítve évente 0,8 a kiadott PhD-fokozatok száma, az EU átlaga 1,69 - nagyon nagy az alap- és mesterképzés utáni lemorzsolódás. A magyar adat nemcsak az olyan fejlett országokkal összehasonlítva alacsony, mint Németország (2,65), Svédország (2,9) vagy Svájc (3,68), hanem a nemzetközi fejlesztőközpontokért folyó versenyben konkurensként fellépő kelet-közép-európai országokhoz viszonyítva is – emelte ki a postál.
Hasonló volumenű változtatásokra készül a kormány a gazdasági képzések terén is.
A parlament rábólintott, mostantól lesznek egyetemi kórházak.
Néhány napjuk van a szakképzésben dolgozó oktatóknak arra, hogy véleményezzék a szakképzési centrumok főigazgatói posztjára pályázók vezetői programját, mindezt úgy, hogy előtte titoktartási nyilatkozatot kell aláírniuk. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nyílt levélben fordult az ügyben az oktatási minisztériumhoz.
A Semmelweis Egyetem leköszönő rektora egy olyan üzletember társaságában vett részt egy ugandai vadászaton, akinek cégei milliárdos megrendeléseket kaptak az egyetemtől és az intézmény afrikai fejlesztési projektjéből.
Az Oktatási-és Gyermekügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a 2027-es költségvetés egyszerre próbálja rendbe rakni az ország pénzügyeit, és jobb életet biztosítani a NOKS-és technikai dolgozóknak.
Nem kapta meg a fejlesztéseket, nem mehetett le a többiekkel játszani az udvarra, és gyakran már az első óra után hazaküldték az SNI-s, magatartászavaros kisfiút. A gyámhivatali ügyintéző segítségnyújtás helyett védelembe vételi eljárással fenyegetőzött, mert az anya nem akarta elvinni EGYMI-be a gyereket.
A középiskolák rugalmasan alakíthatják a felvételi követelményeiket, viszont csak a jogszabályban meghatározott keretek között.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.