Megújítják az orvosi képzéseket

A klinikai oktatás terén nagy szükség van a reformokra, megdupláznák a kórházak kapacitását.

  • Eduline
túry

A felsőoktatásban kiemeltnek számító képzések megújításán dolgozik a kormány – derült ki a Fokozatváltás a felsőoktatásban elnevezésű középtávú szakpolitikai stratégia leiratából. A kabinet által még nem tárgyalt tervezetben többek között az szerepel, hogy az orvosképzés esetében szükség van a klinikai oktatás bázisának megerősítésére és színvonalának emelésére - írja a Magyar Idők.

A négy orvosképzésben érintett felsőoktatási intézményben a klinikai kapacitások megduplázását, valamint az egyetemi klinikai képzési infrastruktúra jelentős modernizálását jelölték meg célul.

A kidolgozott stratégia változást eszközölne a doktori képzés területén is, ugyanis Magyarország igen kedvezőtlenül áll e területen: Míg nálunk a 25–34 éves korosztályban ezer lakosra vetítve évente 0,8 a kiadott PhD-fokozatok száma, az EU átlaga 1,69 - nagyon nagy az alap- és mesterképzés utáni lemorzsolódás. A magyar adat nemcsak az olyan fejlett országokkal összehasonlítva alacsony, mint Németország (2,65), Svédország (2,9) vagy Svájc (3,68), hanem a nemzetközi fejlesztőközpontokért folyó versenyben konkurensként fellépő kelet-közép-európai országokhoz viszonyítva is – emelte ki a postál.

Hasonló volumenű változtatásokra készül a kormány a gazdasági képzések terén is.

Jönnek az egyetemi kórházak, javulhat az orvosképzés

A parlament rábólintott, mostantól lesznek egyetemi kórházak. Az Országgyűlés elfogadta az egyetemi kórházak létrehozását lehetővé tévő, kormánypárti képviselők által kezdeményezett törvényjavaslatot - MTI. Egyetemi kórház a költségvetési szervként működő egészségügyi szolgáltatónak az egészségügyi felsőoktatási intézménybe történő beolvadásával hozható létre.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.