Az eladó ingatlanok ára is az egekben, de a főváros egyes kerületeiben és vidéken is 40 százalékot ugrott sok kiadó lakás ára.
Bár csak július 26-án derülnek ki a felvételi ponthatárok, akik biztosak a dolgukban, már megkezdhették az egyik legnagyobb tortúrát a szemeszter előtt: az albérletkeresést. A Népszabadság szakembereket kérdezett az albérletpiac aktuális állássáról a különböző egyetemvárosokban, illetve a fővársban. Szerencsések lehetnek azok akik Győr, Szeged és Pécs mellett döntöttek - bár még hátra van a sorrendmódosítás határideje -, ugyanis itt nem történt jelentős változás az albérletárakban.
Nem így alakultak viszont a többi körzetek, általánosan 5-20 százalékkal kérnek többet az albérletekért, mint a tavalyi évben, ami jelentős költségnövekedést jelent. Budapest egyes kedvelt kerületeiben, valamint Miskolcon és Sopronban akár 40 százalékos drágulást is tapasztalhatnak a gólyák - írja a lap. Egy VII. kerületi garzonért 80 ezer forint plusz rezsit kérnek, vagyis aligha lehet megállni egy hónapban 100 ezer forint alatt, ha egy egyetemista egyedül szeretne élni - és a többi költség még fel sem merült.
Ők a legszörnyűbb lakótársak, akik elől elmenekülnél
Megszállott Bon Jovi rajongóval és ketamin dílerrel is összekerülhetsz, ha rosszul választasz, de akár a közös lakást egy gondatlan tűzvész is elemésztheti. Az egyedüllét a kevesek luxusának számít a 20-30 év közötti korosztály számára - írja a . Ahogy a tengerentúlon is, úgy hazánkban is sokan még a kora harmincas éveikben is ismerőseikkel laknak együtt, ez leginkább az egyetemistákra igaz.
A főváros téglalakásokban 3000 és 3400 forint között mozognak az átlagos négyzetméterárak. A panelek jelentősen olcsóbbak, Budapesten 2000-2500 forint, vidéken ugyanez 1000 és 1500 forint között alakul.
Általános a lap által megszólaltatott szakértők szerint, hogy a kisebb lakások hamar bérlőre találnak, így augusztusra már csak a 100 négyzetméter feletti lakások maradnak, ahol többeknek kell együtt élnie. Ebből van a legtöbb, hiszen egyedül kevesen is tudnák megfizetni a költségeket.
5 dolog, ami minden kiköltözéskor megtörténik az egyetemi tanév végén
A legtöbb egyetemista minden év végén elhagyja az albérletét júniusban. Az évek során sok rutint lehet szerezni, de van 5 dolog, amit szinte lehetetlen elkerülni. 1. Eltűnik az összes haverod Az albérletedből le kellene vinni a kanapét vagy a könyvesszekrényt? Ilyenkor mindig jól jön egy-két segítő kéz, főleg mert két hete nem működik a lift a társasházban.
A fővárosban ebben az időszakban, kiváltképp a BME-hez és az ELTE-hez közel eső XI. kerületben, a szülők egyik jelentős része a gyereküknek keresnek lakást, befektetési céllal.
A kollégiumi helyzet továbbra sem kedvező, egyelőre a HÖOK beígért kollégiumi reformjavaslatait sem látni, vagyis a legtöbben az albérletpiacra kényszerülnek. A HÖOK azt javasolta, hogy a megbízható kereséshez vegyék segítségül az egyetemek albérletközvetítő szolgáltatásait.
Nem habostorta: Minden tizedik kaliforniai hallgató hajléktalan
A legnépesebb állam legnépesebb egyetemén ötből egy hallgató az éhezés szélén él. Megdöbbentő adatokkal szolgált egy frissen összesített felmérés a Kalifornia Állami Egyetem 460 ezer hallgatójáról: 10-ből 1 hallgató hajléktalanként él - írja a Los Angeles Times . Az állami egyetemek jelenthetik a kiugrási lehetőséget a szegényebb családból származók számára, így sokan mindent elkövetnek a diplomájukért.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
