Megugrottak az albérletárak, már a ponthatárok előtt érdemes keresgélni

Az eladó ingatlanok ára is az egekben, de a főváros egyes kerületeiben és vidéken is 40 százalékot ugrott sok kiadó lakás ára.

  • Eduline
Fülöp Máté

Bár csak július 26-án derülnek ki a felvételi ponthatárok, akik biztosak a dolgukban, már megkezdhették az egyik legnagyobb tortúrát a szemeszter előtt: az albérletkeresést. A Népszabadság szakembereket kérdezett az albérletpiac aktuális állássáról a különböző egyetemvárosokban, illetve a fővársban. Szerencsések lehetnek azok akik Győr, Szeged és Pécs mellett döntöttek - bár még hátra van a sorrendmódosítás határideje -, ugyanis itt nem történt jelentős változás az albérletárakban.

Nem így alakultak viszont a többi körzetek, általánosan 5-20 százalékkal kérnek többet az albérletekért, mint a tavalyi évben, ami jelentős költségnövekedést jelent. Budapest egyes kedvelt kerületeiben, valamint Miskolcon és Sopronban akár 40 százalékos drágulást is tapasztalhatnak a gólyák - írja a lap. Egy VII. kerületi garzonért 80 ezer forint plusz rezsit kérnek, vagyis aligha lehet megállni egy hónapban 100 ezer forint alatt, ha egy egyetemista egyedül szeretne élni - és a többi költség még fel sem merült.

Ők a legszörnyűbb lakótársak, akik elől elmenekülnél

Megszállott Bon Jovi rajongóval és ketamin dílerrel is összekerülhetsz, ha rosszul választasz, de akár a közös lakást egy gondatlan tűzvész is elemésztheti. Az egyedüllét a kevesek luxusának számít a 20-30 év közötti korosztály számára - írja a . Ahogy a tengerentúlon is, úgy hazánkban is sokan még a kora harmincas éveikben is ismerőseikkel laknak együtt, ez leginkább az egyetemistákra igaz.

A főváros téglalakásokban 3000 és 3400 forint között mozognak az átlagos négyzetméterárak. A panelek jelentősen olcsóbbak, Budapesten 2000-2500 forint, vidéken ugyanez 1000 és 1500 forint között alakul.

Általános a lap által megszólaltatott szakértők szerint, hogy a kisebb lakások hamar bérlőre találnak, így augusztusra már csak a 100 négyzetméter feletti lakások maradnak, ahol többeknek kell együtt élnie. Ebből van a legtöbb, hiszen egyedül kevesen is tudnák megfizetni a költségeket.

5 dolog, ami minden kiköltözéskor megtörténik az egyetemi tanév végén

A legtöbb egyetemista minden év végén elhagyja az albérletét júniusban. Az évek során sok rutint lehet szerezni, de van 5 dolog, amit szinte lehetetlen elkerülni. 1. Eltűnik az összes haverod Az albérletedből le kellene vinni a kanapét vagy a könyvesszekrényt? Ilyenkor mindig jól jön egy-két segítő kéz, főleg mert két hete nem működik a lift a társasházban.

A fővárosban ebben az időszakban, kiváltképp a BME-hez és az ELTE-hez közel eső XI. kerületben, a szülők egyik jelentős része a gyereküknek keresnek lakást, befektetési céllal.

A kollégiumi helyzet továbbra sem kedvező, egyelőre a HÖOK beígért kollégiumi reformjavaslatait sem látni, vagyis a legtöbben az albérletpiacra kényszerülnek. A HÖOK azt javasolta, hogy a megbízható kereséshez vegyék segítségül az egyetemek albérletközvetítő szolgáltatásait.

Nem habostorta: Minden tizedik kaliforniai hallgató hajléktalan

A legnépesebb állam legnépesebb egyetemén ötből egy hallgató az éhezés szélén él. Megdöbbentő adatokkal szolgált egy frissen összesített felmérés a Kalifornia Állami Egyetem 460 ezer hallgatójáról: 10-ből 1 hallgató hajléktalanként él - írja a Los Angeles Times . Az állami egyetemek jelenthetik a kiugrási lehetőséget a szegényebb családból származók számára, így sokan mindent elkövetnek a diplomájukért.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.