Megugrottak az albérletárak, már a ponthatárok előtt érdemes keresgélni

Az eladó ingatlanok ára is az egekben, de a főváros egyes kerületeiben és vidéken is 40 százalékot ugrott sok kiadó lakás ára.

  • Eduline
Fülöp Máté

Bár csak július 26-án derülnek ki a felvételi ponthatárok, akik biztosak a dolgukban, már megkezdhették az egyik legnagyobb tortúrát a szemeszter előtt: az albérletkeresést. A Népszabadság szakembereket kérdezett az albérletpiac aktuális állássáról a különböző egyetemvárosokban, illetve a fővársban. Szerencsések lehetnek azok akik Győr, Szeged és Pécs mellett döntöttek - bár még hátra van a sorrendmódosítás határideje -, ugyanis itt nem történt jelentős változás az albérletárakban.

Nem így alakultak viszont a többi körzetek, általánosan 5-20 százalékkal kérnek többet az albérletekért, mint a tavalyi évben, ami jelentős költségnövekedést jelent. Budapest egyes kedvelt kerületeiben, valamint Miskolcon és Sopronban akár 40 százalékos drágulást is tapasztalhatnak a gólyák - írja a lap. Egy VII. kerületi garzonért 80 ezer forint plusz rezsit kérnek, vagyis aligha lehet megállni egy hónapban 100 ezer forint alatt, ha egy egyetemista egyedül szeretne élni - és a többi költség még fel sem merült.

Ők a legszörnyűbb lakótársak, akik elől elmenekülnél

Megszállott Bon Jovi rajongóval és ketamin dílerrel is összekerülhetsz, ha rosszul választasz, de akár a közös lakást egy gondatlan tűzvész is elemésztheti. Az egyedüllét a kevesek luxusának számít a 20-30 év közötti korosztály számára - írja a . Ahogy a tengerentúlon is, úgy hazánkban is sokan még a kora harmincas éveikben is ismerőseikkel laknak együtt, ez leginkább az egyetemistákra igaz.

A főváros téglalakásokban 3000 és 3400 forint között mozognak az átlagos négyzetméterárak. A panelek jelentősen olcsóbbak, Budapesten 2000-2500 forint, vidéken ugyanez 1000 és 1500 forint között alakul.

Általános a lap által megszólaltatott szakértők szerint, hogy a kisebb lakások hamar bérlőre találnak, így augusztusra már csak a 100 négyzetméter feletti lakások maradnak, ahol többeknek kell együtt élnie. Ebből van a legtöbb, hiszen egyedül kevesen is tudnák megfizetni a költségeket.

5 dolog, ami minden kiköltözéskor megtörténik az egyetemi tanév végén

A legtöbb egyetemista minden év végén elhagyja az albérletét júniusban. Az évek során sok rutint lehet szerezni, de van 5 dolog, amit szinte lehetetlen elkerülni. 1. Eltűnik az összes haverod Az albérletedből le kellene vinni a kanapét vagy a könyvesszekrényt? Ilyenkor mindig jól jön egy-két segítő kéz, főleg mert két hete nem működik a lift a társasházban.

A fővárosban ebben az időszakban, kiváltképp a BME-hez és az ELTE-hez közel eső XI. kerületben, a szülők egyik jelentős része a gyereküknek keresnek lakást, befektetési céllal.

A kollégiumi helyzet továbbra sem kedvező, egyelőre a HÖOK beígért kollégiumi reformjavaslatait sem látni, vagyis a legtöbben az albérletpiacra kényszerülnek. A HÖOK azt javasolta, hogy a megbízható kereséshez vegyék segítségül az egyetemek albérletközvetítő szolgáltatásait.

Nem habostorta: Minden tizedik kaliforniai hallgató hajléktalan

A legnépesebb állam legnépesebb egyetemén ötből egy hallgató az éhezés szélén él. Megdöbbentő adatokkal szolgált egy frissen összesített felmérés a Kalifornia Állami Egyetem 460 ezer hallgatójáról: 10-ből 1 hallgató hajléktalanként él - írja a Los Angeles Times . Az állami egyetemek jelenthetik a kiugrási lehetőséget a szegényebb családból származók számára, így sokan mindent elkövetnek a diplomájukért.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.