Megszűnik a BGF salgótarjáni kara

Legkésőbb 2015-ben megszűnik a salgótarjáni főiskola, mivel szeptembertől már nem indul új évfolyam az idén negyven...

  • MTI
A BGF salgótarjáni karának nagyelőadója. Nincs tovább?
pszfs.hu

Legkésőbb 2015-ben megszűnik a salgótarjáni főiskola, mivel szeptembertől már nem indul új évfolyam az idén negyven éves intézményben - mondta Boldvai László szocialista országgyűlési képviselő pénteken salgótarjáni sajtótájékoztatóján. Az ellenzéki politikus a megszűnés okai közé sorolta a csökkenő hallgatói létszámot, az új felsőoktatási törvényt és a helyi fideszes vezetők tehetetlenségét.

Boldvai László elmondta: 1972-ben indult Salgótarjánban a közgazdászképzés; a negyven év alatt több ezer diplomást képzett az intézet, és a piac a mai napig elismeri az itt szerzett diplomát.

A 2010-ben megválasztott városi és megyei fideszes vezetők élhetőbb, szerethetőbb Salgótarjánt ígértek, 2015-ben ennek részeként megszűnik a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) Salgótarjáni Intézete - tette hozzá. A másod-, harmad-, negyedéves diákok fejezik még be itt tanulmányaikat.

A képviselő a megszűnés okai közé sorolta a csökkenő hallgatói létszám mellett a "parlamenten áterőszakolt" felsőoktatási törvényt, amelyben jelentősen, mintegy negyven százalékkal szűkítették az ingyenes férőhelyek számát, ráadásul a közgazdászképzést kiszorították ebből a körből.

Boldvai László szerint a fideszes Becsó Zsolt megyei közgyűlési elnök és a szintén fideszes Székyné Sztrémi Melinda salgótarjáni polgármester "tehetetlensége és alkalmatlansága" azért járult hozzá a megszűnéshez, mert mindketten úgy döntöttek, hogy 2012-től nem támogatják tovább a főiskolát. A BGF ugyanis 2008-ban már csak úgy engedélyezte 150 hallgatónál kisebb létszámú évfolyam indítását, hogy a két önkormányzat vállalta, három és fél esztendőn át évente 119 millió forinttal pótolja a működési hiányt.

A képviselő emlékeztetett: a BGF áprilisban kezdett erről tárgyalásokat Salgótarjánban, de a lejárt támogatási szerződést helyben nem újították meg. A szocialista politikus azt mondta: ezzel megszűnik a kitörés, a társadalmi felemelkedés lehetősége is, és "ez a legnagyobb bűn, amit el lehet követni a magyar társadalommal szemben".

Dóra Ottó, az MSZP salgótarjáni frakcióvezetője megjegyezte: 2012-ben már eddig körülbelül 100 millió forintba került, hogy a városvezetés a várossá válás 90. évfordulóját ünnepli. A főiskola bezárásával pedig mintegy ötven munkahely szűnik meg - tette hozzá.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.