Megszűnik a BGF salgótarjáni kara

Legkésőbb 2015-ben megszűnik a salgótarjáni főiskola, mivel szeptembertől már nem indul új évfolyam az idén negyven...

  • MTI
A BGF salgótarjáni karának nagyelőadója. Nincs tovább?
pszfs.hu

Legkésőbb 2015-ben megszűnik a salgótarjáni főiskola, mivel szeptembertől már nem indul új évfolyam az idén negyven éves intézményben - mondta Boldvai László szocialista országgyűlési képviselő pénteken salgótarjáni sajtótájékoztatóján. Az ellenzéki politikus a megszűnés okai közé sorolta a csökkenő hallgatói létszámot, az új felsőoktatási törvényt és a helyi fideszes vezetők tehetetlenségét.

Boldvai László elmondta: 1972-ben indult Salgótarjánban a közgazdászképzés; a negyven év alatt több ezer diplomást képzett az intézet, és a piac a mai napig elismeri az itt szerzett diplomát.

A 2010-ben megválasztott városi és megyei fideszes vezetők élhetőbb, szerethetőbb Salgótarjánt ígértek, 2015-ben ennek részeként megszűnik a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) Salgótarjáni Intézete - tette hozzá. A másod-, harmad-, negyedéves diákok fejezik még be itt tanulmányaikat.

A képviselő a megszűnés okai közé sorolta a csökkenő hallgatói létszám mellett a "parlamenten áterőszakolt" felsőoktatási törvényt, amelyben jelentősen, mintegy negyven százalékkal szűkítették az ingyenes férőhelyek számát, ráadásul a közgazdászképzést kiszorították ebből a körből.

Boldvai László szerint a fideszes Becsó Zsolt megyei közgyűlési elnök és a szintén fideszes Székyné Sztrémi Melinda salgótarjáni polgármester "tehetetlensége és alkalmatlansága" azért járult hozzá a megszűnéshez, mert mindketten úgy döntöttek, hogy 2012-től nem támogatják tovább a főiskolát. A BGF ugyanis 2008-ban már csak úgy engedélyezte 150 hallgatónál kisebb létszámú évfolyam indítását, hogy a két önkormányzat vállalta, három és fél esztendőn át évente 119 millió forinttal pótolja a működési hiányt.

A képviselő emlékeztetett: a BGF áprilisban kezdett erről tárgyalásokat Salgótarjánban, de a lejárt támogatási szerződést helyben nem újították meg. A szocialista politikus azt mondta: ezzel megszűnik a kitörés, a társadalmi felemelkedés lehetősége is, és "ez a legnagyobb bűn, amit el lehet követni a magyar társadalommal szemben".

Dóra Ottó, az MSZP salgótarjáni frakcióvezetője megjegyezte: 2012-ben már eddig körülbelül 100 millió forintba került, hogy a városvezetés a várossá válás 90. évfordulóját ünnepli. A főiskola bezárásával pedig mintegy ötven munkahely szűnik meg - tette hozzá.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.