Közös kutatóintézeteket hoznak létre a pénzhiánnyal küzdő brit egyetemek

Nagy-Britanniában is finanszírozási gondokkal küszködnek az egyetemek, ezért egyre több intézmény adja fel...

  • Eduline
University College London: búcsút mondhat a biokémiai tanszéknek
Wikipedia

Nagy-Britanniában is finanszírozási gondokkal küszködnek az egyetemek, ezért egyre több intézmény adja fel önállóságát részben vagy egészben – írja a The Guardian.

A londoni Francis Crick Institute – amely várhatóan 2015-ben nyitja meg kapuit – a tervek szerint három fővárosi egyetem biokémiai kutatásait és képzéseit venné át. A három intézmény – a University College London, a King’s College és az Imperial College – legjobb szakembereit alkalmaznák, akik az őssejtkutatástól az influenza ellenszereinek kifejlesztéséig számos területen tudnának kimagasló eredményeket elérni.

A lap azonban felveti a kérdést, milyen hatással lesz a brit felsőoktatás egészére a Crick, már most számos egyetem – köztük az Oxford és a Cambridge – retteg attól, hogy a „szuperintézmény” kiszorítja őket a piacról, és a hallgatókért folytatott verseny a vidéki egyetemeket is arra kényszeríti majd, hogy szorosabb együttműködésbe kezdjenek, ezzel pedig egy hosszú, buktatókkal teli folyamat veszi kezdetét.

„A Crick modellje működőképesnek tűnik, de mi lesz a többi egyetemmel, például az ország dél-keleti részén? Képesek leszünk önálló intézményként fennmaradni?” – tette fel a kérdést Steve Smith professzor, az Exeter University rektorhelyettese.

A The Guardian szerint már korábban is volt példa arra, hogy néhány egyetem szorosabb együttműködésbe kezdett: Manchaster, Durham, Leads és további öt intézmény 2007-ben alapította meg az N8 Research Partnershipet, főként a kutatásban segítik egymást.

„Néhány dologban partnerként segítjük egymást, más területeken viszont versenytársak vagyunk. Ez így van jól, ezért ennél szorosabb viszonyt nem szeretnénk kialakítani” – mondta az N8 elnöke, Sarah Jackson, aki szerint rengeteg időt, pénzt és energiát emésztene fel az egyetemek teljes összeolvadása.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.