Nagy-Britanniában is finanszírozási gondokkal küszködnek az egyetemek, ezért egyre több intézmény adja fel...
Nagy-Britanniában is finanszírozási gondokkal küszködnek az egyetemek, ezért egyre több intézmény adja fel önállóságát részben vagy egészben – írja a The Guardian.
A londoni Francis Crick Institute – amely várhatóan 2015-ben nyitja meg kapuit – a tervek szerint három fővárosi egyetem biokémiai kutatásait és képzéseit venné át. A három intézmény – a University College London, a King’s College és az Imperial College – legjobb szakembereit alkalmaznák, akik az őssejtkutatástól az influenza ellenszereinek kifejlesztéséig számos területen tudnának kimagasló eredményeket elérni.
A lap azonban felveti a kérdést, milyen hatással lesz a brit felsőoktatás egészére a Crick, már most számos egyetem – köztük az Oxford és a Cambridge – retteg attól, hogy a „szuperintézmény” kiszorítja őket a piacról, és a hallgatókért folytatott verseny a vidéki egyetemeket is arra kényszeríti majd, hogy szorosabb együttműködésbe kezdjenek, ezzel pedig egy hosszú, buktatókkal teli folyamat veszi kezdetét.
„A Crick modellje működőképesnek tűnik, de mi lesz a többi egyetemmel, például az ország dél-keleti részén? Képesek leszünk önálló intézményként fennmaradni?” – tette fel a kérdést Steve Smith professzor, az Exeter University rektorhelyettese.
A The Guardian szerint már korábban is volt példa arra, hogy néhány egyetem szorosabb együttműködésbe kezdett: Manchaster, Durham, Leads és további öt intézmény 2007-ben alapította meg az N8 Research Partnershipet, főként a kutatásban segítik egymást.
„Néhány dologban partnerként segítjük egymást, más területeken viszont versenytársak vagyunk. Ez így van jól, ezért ennél szorosabb viszonyt nem szeretnénk kialakítani” – mondta az N8 elnöke, Sarah Jackson, aki szerint rengeteg időt, pénzt és energiát emésztene fel az egyetemek teljes összeolvadása.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
