Mindenki ismeri a kollégista szendvicsét – két kenyér közt egy harmadik -, de a brit fiatalok egy része már ezt sem biztos, hogy el tudja, és egyáltalán el akarja készíteni. Inkább drága gyorsételeket fogyasztanak, ami előbb anyagi problémákat, majd egészségügyieket is okoz. A szakértők ki is adták az ukázt: fiatalok, főzzetek!
Egy kutatás szerint a brit 16-24 évesek jóval többet költenek egy héten ételre, mint a náluk idősebb korosztályok tagjai – írja a Telegraph. A felmérést publikáló BBC’s Good Food magazin szerint ez nem azért van, mert a fiatalok többet esznek, vagy esetleg jobban vonzódnak a különleges és drága ételekhez. Az ok egyszerűen az, hogy a brit fiatalok többsége imádja a gyorskaját, és mivel nem tud főzni, gyakorta ilyet rendelnek maguknak.
A felmérésbe 5000, 16 és 24 év közti fiatalt vontak be, a kutatásból pedig az is kiderült, hogy e korcsoport tagjai átlagosan négyféle ételt tudnak elkészíteni, míg az idősebbek már hattal is boldogulnak – azt sajnos nem említik, hogy ebbe a szendvics és a rántotta is beletartozik-e.
Az anyagiakon túl egészségügyi szempontból sem szerencsés mindig gyorskajákat enni. A felmérés szerint az 5000 fiatal mintegy 14 százaléka sosem eszik zöldséget és gyümölcsöt.
A szakértők a felmérés kapcsán máris megkongatták a vészharangot. Abban ugyanis egyetértenek, hogy az otthoni ételkészítést helyettesítő megoldások nem csak drágák, de hosszútávon kóros elhízáshoz és cukorbetegséghez is vezetnek.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
