Meglepődtek a kutatók is: az egyetemisták csak 4 féle ételt tudnak elkészíteni

Mindenki ismeri a kollégista szendvicsét – két kenyér közt egy harmadik -, de a brit fiatalok egy része már ezt sem biztos, hogy el tudja, és egyáltalán el akarja készíteni. Inkább drága gyorsételeket fogyasztanak, ami előbb anyagi problémákat, majd egészségügyieket is okoz. A szakértők ki is adták az ukázt: fiatalok, főzzetek!

  • Eduline

Egy kutatás szerint a brit 16-24 évesek jóval többet költenek egy héten ételre, mint a náluk idősebb korosztályok tagjai – írja a Telegraph. A felmérést publikáló BBC’s Good Food magazin szerint ez nem azért van, mert a fiatalok többet esznek, vagy esetleg jobban vonzódnak a különleges és drága ételekhez. Az ok egyszerűen az, hogy a brit fiatalok többsége imádja a gyorskaját, és mivel nem tud főzni, gyakorta ilyet rendelnek maguknak.

A felmérésbe 5000, 16 és 24 év közti fiatalt vontak be, a kutatásból pedig az is kiderült, hogy e korcsoport tagjai átlagosan négyféle ételt tudnak elkészíteni, míg az idősebbek már hattal is boldogulnak – azt sajnos nem említik, hogy ebbe a szendvics és a rántotta is beletartozik-e.

Az anyagiakon túl egészségügyi szempontból sem szerencsés mindig gyorskajákat enni. A felmérés szerint az 5000 fiatal mintegy 14 százaléka sosem eszik zöldséget és gyümölcsöt.

A szakértők a felmérés kapcsán máris megkongatták a vészharangot. Abban ugyanis egyetértenek, hogy az otthoni ételkészítést helyettesítő megoldások nem csak drágák, de hosszútávon kóros elhízáshoz és cukorbetegséghez is vezetnek.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.