Jövő/Jelen címmel rendhagyó kiállítás nyílt a 2-es, 3-as és 4-es budapesti metróvonalak szerelvényeiben a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) elmúlt években végzett hallgatóinak a városi élet ihlette diplomamunkáiból.
A tárlaton megjelenő munkákon fiatal művészek vallanak a városi élettel kapcsolatos illúzióikról, ötleteikről, gondolataikról. Ezen a kiállításon, "amelyet több száz ezer ember láthat majd naponta a metró forgalmából adódóan, nemcsak az alkotások, hanem a művészek is bemutatkoznak, azok a fiatalok, akik Budapestet most és a jövőben is alakítani fogják" - fogalmazott Csomós Miklós főpolgármester-helyettes a bemutató hétfői sajtótájékoztatóján.
Fülöp József, az egyetem rektora elmondta, hogy a kiállítási anyag több mint 30 projektet mutat be, amely számot ad a MOME széles oktatási portfóliójáról, felölelve azt az építészettől az animációig, a tárgytervezéstől a textil- és divattervezésen át számos területet érintve.
Hangsúlyozta, hogy az utazóközönség a bemutatott terveken keresztül megtapasztalhatja, hogy "a dizájn, mint kifejezési forma, sokkal többet takar annál, mint amit a napi szóhasználatban gondolunk erről: nemcsak luxustermékeket közvetítő plusz hozzáadott érték, nemcsak felületeket kezelő esztétikum, hanem egy olyan gondolkodási rendszert is magában foglal, amely egy város életének, élhetőségének meghatározásában is elsődleges szerepet játszik".
Bolla Tibor, a BKV Zrt. vezérigazgatója kiemelte, hogy a fővárosi metróvonalakat naponta 1,3 millió ember veszi igénybe, így a hallgatók munkáiból készült összeállítás Budapest egyik leglátogatottabb kiállítása lehet az elkövetkező két hónap alatt. A diplomamunkák koncepcióiból szemezgető képeket szeptember 15. és november 15. között, a MetroArt Galéria plakátjain láthatja a közönség.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
