Mégis központosítanák az egyetemi kollégiumokat?

A kormány pilot projektek keretében vizsgálná, hogy milyen hatékonyságú lenne a ppp-konstrukcióban épült kollégiumok...

  • MTI
stiller

A kormány pilot projektek keretében vizsgálná, hogy milyen hatékonyságú lenne a ppp-konstrukcióban épült kollégiumok összevonása - szakértők szerint a "központosítással" senki sem jár jól - írja a Napi Gazdaság.

A lap szerdai száma szerint az egységes nemzeti hallgatói szolgáltató rendszer (NESZ) hatékony működéséhez szükséges kísérletbe a Felsőoktatási Kollégiumok Országos Szövetségéhez (FEKOSZ) eljutott hírek szerint a BME két intézményét (Schönherz és Kármán Tódor kollégiumok), az Óbudai Egyetem be nem fejezett Kandó Kollégiumát, illetve a Semmelweis Orvostudományi Egyetem még szintén felújítás alatt álló kollégiumát vonnák be. 

A kormány több egyetem saját, üzemeltetéssel foglalkozó cégének struktúráját és működését is megvizsgálta "ötletmerítés" céljából. A NESZ teljes körű bevezetése egyelőre lekerült a napirendről - közölte a Napi Gazdasággal a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM). Ahogy arról az eduline korábban beszámolt, korábban tárgyaltak az összes kollégium, menza és büfé központosításáról - cikkünket itt olvashatjátok el.

A tárca megismételte: nincs szó a kollégiumok "állami átvételéről" - a ppp-konstrukcióban épülteken kívül egyébként is minden ilyen intézmény a nemzeti vagyon része. A tárca jelenleg azt vizsgálja, hogy egyes ppp-konstrukcióknál - amelyeknél például a magánpartner ellen csődeljárás indult - rövid távon indokolt-e egy állami tulajdonú gazdasági társaság vagy szervezet bevonása a létesítmények üzemeltetésébe.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.