Mégis központosítanák az egyetemi kollégiumokat?

A kormány pilot projektek keretében vizsgálná, hogy milyen hatékonyságú lenne a ppp-konstrukcióban épült kollégiumok...

  • MTI
stiller

A kormány pilot projektek keretében vizsgálná, hogy milyen hatékonyságú lenne a ppp-konstrukcióban épült kollégiumok összevonása - szakértők szerint a "központosítással" senki sem jár jól - írja a Napi Gazdaság.

A lap szerdai száma szerint az egységes nemzeti hallgatói szolgáltató rendszer (NESZ) hatékony működéséhez szükséges kísérletbe a Felsőoktatási Kollégiumok Országos Szövetségéhez (FEKOSZ) eljutott hírek szerint a BME két intézményét (Schönherz és Kármán Tódor kollégiumok), az Óbudai Egyetem be nem fejezett Kandó Kollégiumát, illetve a Semmelweis Orvostudományi Egyetem még szintén felújítás alatt álló kollégiumát vonnák be. 

A kormány több egyetem saját, üzemeltetéssel foglalkozó cégének struktúráját és működését is megvizsgálta "ötletmerítés" céljából. A NESZ teljes körű bevezetése egyelőre lekerült a napirendről - közölte a Napi Gazdasággal a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM). Ahogy arról az eduline korábban beszámolt, korábban tárgyaltak az összes kollégium, menza és büfé központosításáról - cikkünket itt olvashatjátok el.

A tárca megismételte: nincs szó a kollégiumok "állami átvételéről" - a ppp-konstrukcióban épülteken kívül egyébként is minden ilyen intézmény a nemzeti vagyon része. A tárca jelenleg azt vizsgálja, hogy egyes ppp-konstrukcióknál - amelyeknél például a magánpartner ellen csődeljárás indult - rövid távon indokolt-e egy állami tulajdonú gazdasági társaság vagy szervezet bevonása a létesítmények üzemeltetésébe.

Hozzászólások

Nem LMBTQ-érzékenyítést, hanem kortárs bántalmazás elleni prevenciós órákat tartottak a verőcei iskolában

Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt. Ehhez képest a civil szervezet az intézmény felkérésére a kortárs bántalmazás megelőzéséről tartott prevenciós órákat a diákoknak.

Több mint 47 milliárd euróra növelné az Európai Parlament az Erasmus+ költségvetését

Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.