Megint nemet mondott a marosvásárhelyi egyetem a magyar intézetekre

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) szenátusa újból elutasította az egyetem magyar...

  • MTI

 A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) szenátusa újból elutasította az egyetem magyar oktatóinak, valamint a román oktatási minisztériumnak azt a kérését, hogy önálló magyar intézetek alakulhassanak meg a felsőoktatási intézményben - jelentette be Brassai Attila, az egyetem tanszékvezető tanára. A marosvásárhelyi egyetemről írt összeg cikkünket itt találjátok.

A marosvásárhelyi orvosi egyetem főépülete. Nem bólintottak rá a magyar oktatók tervére

Brassai szerint a Pécsi Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem pontos listát küldött a marosvásárhelyi felsőoktatási intézménynek arról, hogy mely magyar professzorok vállalják ideiglenesen a tanítást az erdélyi egyetemen azért, hogy az oktatói hiánnyal küszködő magyar nyelvű képzés megfelelhessen a romániai akkreditációs követelményeknek. Az egyetemi szenátus ennek ellenére sem volt hajlandó érdemben tárgyalni a magyar intézetekről. 

Az egyetem legfőbb döntéshozó testülete azt követően kényszerült újból napirendre tűzni a nyáron elfogadott új egyetemi charta módosítását, hogy a román oktatási minisztérium október elején átiratban kérte fel az intézményt, érvényesítse maradéktalanul multikulturális jellegét az egyetem működését szabályozó dokumentumban. Az új román oktatási törvény szerint ugyanis önálló magyar intézeteknek kell megalakulniuk a multikulturális egyetemeken, és ebbe a kategóriába tartozik a MOGYE is.

A kétharmados arányban román oktatók által alkotott szenátus azonban csak apró részleteket módosított a nyáron elfogadott chartában, és elvetette a magyar intézetek létrehozására vonatkozó minisztériumi kérést. 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.