Megint nemet mondott a marosvásárhelyi egyetem a magyar intézetekre

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) szenátusa újból elutasította az egyetem magyar...

  • MTI

 A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) szenátusa újból elutasította az egyetem magyar oktatóinak, valamint a román oktatási minisztériumnak azt a kérését, hogy önálló magyar intézetek alakulhassanak meg a felsőoktatási intézményben - jelentette be Brassai Attila, az egyetem tanszékvezető tanára. A marosvásárhelyi egyetemről írt összeg cikkünket itt találjátok.

A marosvásárhelyi orvosi egyetem főépülete. Nem bólintottak rá a magyar oktatók tervére

Brassai szerint a Pécsi Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem pontos listát küldött a marosvásárhelyi felsőoktatási intézménynek arról, hogy mely magyar professzorok vállalják ideiglenesen a tanítást az erdélyi egyetemen azért, hogy az oktatói hiánnyal küszködő magyar nyelvű képzés megfelelhessen a romániai akkreditációs követelményeknek. Az egyetemi szenátus ennek ellenére sem volt hajlandó érdemben tárgyalni a magyar intézetekről. 

Az egyetem legfőbb döntéshozó testülete azt követően kényszerült újból napirendre tűzni a nyáron elfogadott új egyetemi charta módosítását, hogy a román oktatási minisztérium október elején átiratban kérte fel az intézményt, érvényesítse maradéktalanul multikulturális jellegét az egyetem működését szabályozó dokumentumban. Az új román oktatási törvény szerint ugyanis önálló magyar intézeteknek kell megalakulniuk a multikulturális egyetemeken, és ebbe a kategóriába tartozik a MOGYE is.

A kétharmados arányban román oktatók által alkotott szenátus azonban csak apró részleteket módosított a nyáron elfogadott chartában, és elvetette a magyar intézetek létrehozására vonatkozó minisztériumi kérést. 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.