Megindult a kampány a Pallas Athéné Egyetem rektori székéért

Bár csak szeptember 12-én zárul a jelentkezési folyamat, a Magyar Nemzeti Bank Pallasz Athéné Alapítványa által kitömött egyetem megbízott rektora egyértelműen bejelentkezett a posztért. Lehet, hogy a többi érdeklődőt kívánja elriasztani?

  • Eduline
Ailer Piroska megbízott rektor, a PADMA kuratóriumi tagja
kecskemet.hu

Mindenki emlékezhet a Magyar Nemzeti Bank által alapított, sokáig a közpénzek titkolt felhasználására tartott Pallasz Athéné alapítványokra. Kecskeméten egy sajátos egység jött létre a városi és a Szolnoki Főiskola összevonásával Pallasz Athéné Egyetem néven, melyben a Pallasz Athéné Domus Mentis Alapítvány vállalt kulcsszerepet.

Érdekesség, hogy épp abban a városban hozták létre, ahol Matolcsy György MNB-elnök unokatestvérének felesége a polgármester, valamint maga az unokatestvér, Szemerey Szabolcs is egy 12 milliárd forint felett diszponáló kecskeméti oktatási cég vezetője lett a jegybanki alapítvány jóvoltából.

A közelmúltban a városházáról kapott új kancellárt az egyetem Finta Zita személyében, aki a város gazdálkodási osztályáról érkezett. Finta Zita korábbi ügyeiről egy megelőző cikkünkben már beszámoltunk.

A kecskeméti önkormányzatról kapott kancellárt a város új egyeteme

Finta Zita éveken át Kecskemét gazdasági, valamint városstratégiai osztályán dolgozott. Pár éve egy szabálytalan, több tízmillió forintos kiutalás miatt parkolópályára tette egy kolléganőjét, aki pont a szabálytalanság ellen szólalt fel. A Magyar Nemzeti Bank alapítványainak hathatós közbenjárásával és anyagi támogatásával a szolnoki és a kecskeméti felsőoktatási intézmények összevonásával júliusban létrejött a Pallasz Athéné Egyetem.

Most rektort is keres az újonnan létrejött egyetem, a jelentkezés szeptember 12-én zárul. Egyelőre egyetlen ismert jelentkezőről tudni Ailer Piroska megbízott rektor személyében. A PADMA és a város kicsit belterjesnek tűnő kapcsolatát erősíti, hogy Ailer Piroska épp a jegybanki alapítvány kuratóriumi tagja, aki egy elég látványos kampányt indított most a posztért.

A napokban kiadott közlemény hangsúlyozza, hogy a kecskeméti székhelyű egyetem 1157 hallgatót vett fel a szeptemberi képzésekre, ami 10 százalékos emelkedés a korábbi évekhez képest (arról nem szólt a közlemény, hogy két intézmény helyett már csak egyhez jelentkezhettek, így a szám torzító is lehet). Ailer Piroska nyilatkozata szerint a vidéki egyetemekhez képest náluk azért nőtt a hallgatói létszám, mert a duális képzés nagyon népszerű, és Kecskeméten az elsők között indult gyakorlatorientált képzés.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.