Kellemetlen meglepetés érheti azokat, akik 2014-ben szeretnének egyetemre, főiskolára felvételizni: bár már módosították a felvételi rendeletet, elképzelhető, hogy mégsem húsz, hanem rögtön hatvan ponttal emelkedik az a küszöb, amely alatt senki nem juthat be alap- vagy osztatlan képzésre. Vagy újra változtatnak a nemrég módosított felvételi rendeleten, vagy a módosítás híre nem jutott el a miniszterig.
Meglepő kijelentést tett Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter a Magyar Hírlapnak adott hétfői interjúban: azt mondta, elképzelhető, hogy rögtön, tehát már a 2014-es felvételin "megugorják" a 300-as minimumponthatárt.
A tárcavezető nyilatkozata alighanem leforrázta a diákokat, ugyanis már módosították a felvételi eljárásról szóló kormányrendelet, amely alapján az alap- és osztatlan képzéseken 2014-ben 260, 2015-ben 280, 2016-ban pedig 300 pont lenne a felsőoktatásba való bekerülés feltétele - ezt az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal, de a más jogcímen járó pluszpontok nélkül kell összegyűjteni.
A miniszter szerint az idei 240-es küszöb "komolytalan", egyes speciális szakokat leszámítva a klasszikus alapképzéseken a 300-as határ lenne reális, ezzel pedig a hallgatói önkormányzatok is egyetértenek - jelentette ki Balog az interjúban.
Már a ponthatár 260-ra emelésével is több mint 1400 diák maradhat ki a felsőoktatásból: az idei általános felvételi eljárásban ennyi felvételiző került be 240 és 259 közötti ponthatárral valamelyik alap- vagy osztatlan képzésre.
Klinghammer István felsőoktatási államtitkár szerint azok, akiknek "az egyetemhez bizonytalan a tudásuk, de szorgalmasak és szeretnének továbbtanulni", a közösségi főiskolák által indított felsőoktatási szakképzésekre jelentkezhetnek majd. Az új intézményi struktúrát is tartalmazó felsőoktatási stratégiát pénteken fogadta el a Felsőoktatási Kerekasztal: az ezzel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
