Kellemetlen meglepetés érheti azokat, akik 2014-ben szeretnének egyetemre, főiskolára felvételizni: bár már módosították a felvételi rendeletet, elképzelhető, hogy mégsem húsz, hanem rögtön hatvan ponttal emelkedik az a küszöb, amely alatt senki nem juthat be alap- vagy osztatlan képzésre. Vagy újra változtatnak a nemrég módosított felvételi rendeleten, vagy a módosítás híre nem jutott el a miniszterig.
Meglepő kijelentést tett Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter a Magyar Hírlapnak adott hétfői interjúban: azt mondta, elképzelhető, hogy rögtön, tehát már a 2014-es felvételin "megugorják" a 300-as minimumponthatárt.
A tárcavezető nyilatkozata alighanem leforrázta a diákokat, ugyanis már módosították a felvételi eljárásról szóló kormányrendelet, amely alapján az alap- és osztatlan képzéseken 2014-ben 260, 2015-ben 280, 2016-ban pedig 300 pont lenne a felsőoktatásba való bekerülés feltétele - ezt az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal, de a más jogcímen járó pluszpontok nélkül kell összegyűjteni.
A miniszter szerint az idei 240-es küszöb "komolytalan", egyes speciális szakokat leszámítva a klasszikus alapképzéseken a 300-as határ lenne reális, ezzel pedig a hallgatói önkormányzatok is egyetértenek - jelentette ki Balog az interjúban.
Már a ponthatár 260-ra emelésével is több mint 1400 diák maradhat ki a felsőoktatásból: az idei általános felvételi eljárásban ennyi felvételiző került be 240 és 259 közötti ponthatárral valamelyik alap- vagy osztatlan képzésre.
Klinghammer István felsőoktatási államtitkár szerint azok, akiknek "az egyetemhez bizonytalan a tudásuk, de szorgalmasak és szeretnének továbbtanulni", a közösségi főiskolák által indított felsőoktatási szakképzésekre jelentkezhetnek majd. Az új intézményi struktúrát is tartalmazó felsőoktatási stratégiát pénteken fogadta el a Felsőoktatási Kerekasztal: az ezzel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
