Kellemetlen meglepetés érheti azokat, akik 2014-ben szeretnének egyetemre, főiskolára felvételizni: bár már módosították a felvételi rendeletet, elképzelhető, hogy mégsem húsz, hanem rögtön hatvan ponttal emelkedik az a küszöb, amely alatt senki nem juthat be alap- vagy osztatlan képzésre. Vagy újra változtatnak a nemrég módosított felvételi rendeleten, vagy a módosítás híre nem jutott el a miniszterig.
Meglepő kijelentést tett Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter a Magyar Hírlapnak adott hétfői interjúban: azt mondta, elképzelhető, hogy rögtön, tehát már a 2014-es felvételin "megugorják" a 300-as minimumponthatárt.
A tárcavezető nyilatkozata alighanem leforrázta a diákokat, ugyanis már módosították a felvételi eljárásról szóló kormányrendelet, amely alapján az alap- és osztatlan képzéseken 2014-ben 260, 2015-ben 280, 2016-ban pedig 300 pont lenne a felsőoktatásba való bekerülés feltétele - ezt az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal, de a más jogcímen járó pluszpontok nélkül kell összegyűjteni.
A miniszter szerint az idei 240-es küszöb "komolytalan", egyes speciális szakokat leszámítva a klasszikus alapképzéseken a 300-as határ lenne reális, ezzel pedig a hallgatói önkormányzatok is egyetértenek - jelentette ki Balog az interjúban.
Már a ponthatár 260-ra emelésével is több mint 1400 diák maradhat ki a felsőoktatásból: az idei általános felvételi eljárásban ennyi felvételiző került be 240 és 259 közötti ponthatárral valamelyik alap- vagy osztatlan képzésre.
Klinghammer István felsőoktatási államtitkár szerint azok, akiknek "az egyetemhez bizonytalan a tudásuk, de szorgalmasak és szeretnének továbbtanulni", a közösségi főiskolák által indított felsőoktatási szakképzésekre jelentkezhetnek majd. Az új intézményi struktúrát is tartalmazó felsőoktatási stratégiát pénteken fogadta el a Felsőoktatási Kerekasztal: az ezzel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
