Kellemetlen meglepetés érheti azokat, akik 2014-ben szeretnének egyetemre, főiskolára felvételizni: bár már módosították a felvételi rendeletet, elképzelhető, hogy mégsem húsz, hanem rögtön hatvan ponttal emelkedik az a küszöb, amely alatt senki nem juthat be alap- vagy osztatlan képzésre. Vagy újra változtatnak a nemrég módosított felvételi rendeleten, vagy a módosítás híre nem jutott el a miniszterig.
Meglepő kijelentést tett Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter a Magyar Hírlapnak adott hétfői interjúban: azt mondta, elképzelhető, hogy rögtön, tehát már a 2014-es felvételin "megugorják" a 300-as minimumponthatárt.
A tárcavezető nyilatkozata alighanem leforrázta a diákokat, ugyanis már módosították a felvételi eljárásról szóló kormányrendelet, amely alapján az alap- és osztatlan képzéseken 2014-ben 260, 2015-ben 280, 2016-ban pedig 300 pont lenne a felsőoktatásba való bekerülés feltétele - ezt az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal, de a más jogcímen járó pluszpontok nélkül kell összegyűjteni.
A miniszter szerint az idei 240-es küszöb "komolytalan", egyes speciális szakokat leszámítva a klasszikus alapképzéseken a 300-as határ lenne reális, ezzel pedig a hallgatói önkormányzatok is egyetértenek - jelentette ki Balog az interjúban.
Már a ponthatár 260-ra emelésével is több mint 1400 diák maradhat ki a felsőoktatásból: az idei általános felvételi eljárásban ennyi felvételiző került be 240 és 259 közötti ponthatárral valamelyik alap- vagy osztatlan képzésre.
Klinghammer István felsőoktatási államtitkár szerint azok, akiknek "az egyetemhez bizonytalan a tudásuk, de szorgalmasak és szeretnének továbbtanulni", a közösségi főiskolák által indított felsőoktatási szakképzésekre jelentkezhetnek majd. Az új intézményi struktúrát is tartalmazó felsőoktatási stratégiát pénteken fogadta el a Felsőoktatási Kerekasztal: az ezzel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
