Megérkeztek az első katasztrófavédelmi alapszakon végzettek

Először osztottak diplomát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Katasztrófavédelmi Intézetének katasztrófavédelem alapszakán; összesen százöt hallgató vette át oklevelét az egyetem rektorától - közölte a honlapján az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) pénteken.

  • MTI
Ludovika Campus - látványtervek

A híradás szerint Patyi András, az intézmény rektora elmondta: a mostani az első alkalom, amikor a katasztrófavédelmi alapszakon végzett levelező hallgatók is diplomát vehetnek át.

Felidézte, hogy a szakot a Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a Belügyminisztérium képzésért felelős vezetőinek elvárásai alapján, a felsőoktatással szemben megfogalmazott elvárásoknak megfelelően dolgozták ki.

Kevesebb fát vágatna ki a közszolgálati egyetem az Orczy-parknál

A szakot hibapont nélkül akkreditálták, a Katasztrófavédelmi Intézet pedig elindította a képzést. Hozzátette: az oktatás színvonalát jól mutatja, hogy miközben az egyetem egészében a tudományos fokozatú oktatók aránya nagyjából hatvan százalék, addig az intézetnél ez az arány meghaladja a nyolcvan százalékot.

Végül emlékeztetett arra is, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozása után mindössze három évvel a nagy múltú Semmelweis Orvostudományi Egyetem és az Eötvös Lóránd Tudományegyetem mellett már bekerült az ország három legjobb egyeteme közé - olvasható a katasztrófavédelem honlapján.

Oroszországba mehetnek az NKE hallgatói és oktatói

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.