"Megalázó helyzet" - többet keresnek a doktoranduszok, mint az egyetemi oktatók?

Tiltakozó levelet írtak a Szegedi Tudományegyetem Oktatói Hálózatának tagjai Balog Zoltánhoz. A levélben méltatlan munkakörülményeikről és arról számolnak be, hogy a doktori ösztöndíjak emelésével a diák néhol többet "keres", mint oktatója - írja a hvg.hu.

  • Eduline
Fülöp Máté

A hvg.hu cikke szerint a Palkovics László oktatási államtitkárnak és Szabó Gábor szegedi rektornak is elküldött levélben kifejtik, kiáltó aránytalanság jön létre a hallgatói ösztöndíjak és az oktatói bérek között.

Mint írják, a napi híreket követve örömmel értesültek arról, hogy a doktori képzésre járó hallgatók ösztöndíja az első két évben havonta 140 ezer forintra, a második két évben havonta 180 ezer forintra emelkedne. "Ugyanakkor végtelenül méltánytalannak tartjuk, hogy a hallgatói ösztöndíjak és az oktatói bérek között így kiáltó aránytalanság jön létre" – folytatják.

Az egyetemen oktató tanársegédek és adjunktusok ugyanis 10 éve várnak a béremelésre – folytatódik a levél. A levélírók számára teljességgel elfogadhatatlan, hogy mindössze 30-40 ezer forintos béremelést ígérnek, azt is három éven át elhúzva, az adjunktusok nettó 147 ezer forintjához, a tanársegédek nettó 122 ezres fizetéséhez.

"Így az a megalázó helyzet jönne létre, hogy a doktorandusz és több oktatója bére 2018-ban körülbelül azonos lenne, pedig egy adjunktus akár már 20 éve oktat az egyetemen, és már 10 éve megszerezte a PhD-fokozatot. A tanársegédeknek 40 ezer forinttal lenne kevesebb a bérük, mint a hallgatók ösztöndíja, úgy, hogy a tanársegédek közül is sokan doktori fokozattal bírnak" – áll a levélben.

Reagált az államtitkárság

Cikkünk megjelenése után az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) oktatási államtitkársága reagált a nyílt levélben foglaltakra. Azt írják, "a felsőoktatásban folyamatos a 2015-ben bejelentett béremelés megvalósítása. Az oktatói-kutatói kör bére első lépésként, 2016 januárjában 15 százalékkal nőtt, amit 2017-ben és 2018-ban további 5-5 százalékos emelés követ. Így az egyetemi tanár 1. munkakör garantált illetménye bruttó 528.000 Ft-ra emelkedett, ennek arányában az egyetemi adjunktus 1-3 munkakörben a garantált illetmény legalacsonyabb mértéke bruttó 264.000 Ft".

Az Emmi szerint "mindennemű kedvezmény nélkül is egy egyetemi adjunktus fizetése 2017. január 1-jét követően minimum nettó 175.560 Ft, ami magasabb a 2016 szeptemberében doktori képzésüket megkezdők havi 140.000 Ft-os ösztöndíjánál. 2018-ban további, legalább 5 százalékos illetményemelés valósul meg, melynek következtében a doktoranduszok és az oktatók közötti jövedelmek mértéke tovább nő majd".

Itt vannak az adatok: ennyivel emelkedik a tanárok és az oktatók fizetése 2017-ben
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.