Megadta a kiemelt egyetemi címet a Pázmánynak a kormány

"Kiemelt felsőoktatási intézmény" minősítést kapott a Pázmány Péter Katolikus Egyetem - közölte az Emberi...

  • Eduline
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem piliscsabai campusa. Kiemelt intézmény lett
Fazekas István

"Kiemelt felsőoktatási intézmény" minősítést kapott a Pázmány Péter Katolikus Egyetem - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma csütörtök délután. "A kormány létrehozott egy olyan egységes rendszert, amely elismeri és támogatja a nemzet szellemi, valamint gazdasági értékeinek megteremtésében és megőrzésében kiemelkedő jelentőséggel bíró intézményi teljesítményt. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem ennek az intézményi kiválóságnak egyik letéteményese, ezért érdemes a kiemelt felsőoktatási intézmény minősítésre" - olvasható a tárca közleményében.

A kormány korábban a Debreceni Egyetemet, az Eötvös Loránd Tudományegyetemet és a Szegedi Tudományegyetemet minősítette kiemelt felsőoktatási intézménnyé, erről itt olvashattok.

A kormány február 5-i határozata alapján e minősítést az a felsőoktatási intézmény kaphatja meg, amely több tudományterületen olyan képzési és kutatási kapacitásokkal, tudományos eredményekkel rendelkezik, amelyekre alapozva az intézmény a nemzetstratégiai célok megvalósításában jelentős szerepet tölt be és a nemzetközi felsőoktatási rangsorokban jelentős előrelépésre képes, továbbá amelynek a nemzetközi hallgatói mobilitásban való részvétele kiemelkedő.

A cím emellett a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi törvénynek megfelelően nemzetközi szerződés alapján alapított vagy az által működésében szabályozott felsőoktatási intézménynek is adható, ha annak a nemzetközi szerepe kiemelkedő, továbbá ha az Magyarország részvételével zajló stratégiai együttműködések partnerintézménye vagy legalább három európai egyetemi szövetség tagintézménye.

A kiemelt cím művészeti intézménynek is adható, ha nemzetközi szerepe kiemelkedő, illetve ha az kulturális intézményekkel együttműködve komplex, nemzetközi kulturális programokat valósít meg.

Az első szempont alapján legfeljebb három, a másik két szempont alapján együttesen legfeljebb további három intézmény rendelkezhet minősítéssel egyidejűleg egy minősítési időszakban.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.