"Kiemelt felsőoktatási intézmény" minősítést kapott a Pázmány Péter Katolikus Egyetem - közölte az Emberi...
"Kiemelt felsőoktatási intézmény" minősítést kapott a Pázmány Péter Katolikus Egyetem - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma csütörtök délután. "A kormány létrehozott egy olyan egységes rendszert, amely elismeri és támogatja a nemzet szellemi, valamint gazdasági értékeinek megteremtésében és megőrzésében kiemelkedő jelentőséggel bíró intézményi teljesítményt. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem ennek az intézményi kiválóságnak egyik letéteményese, ezért érdemes a kiemelt felsőoktatási intézmény minősítésre" - olvasható a tárca közleményében.
A kormány korábban a Debreceni Egyetemet, az Eötvös Loránd Tudományegyetemet és a Szegedi Tudományegyetemet minősítette kiemelt felsőoktatási intézménnyé, erről itt olvashattok.
A kormány február 5-i határozata alapján e minősítést az a felsőoktatási intézmény kaphatja meg, amely több tudományterületen olyan képzési és kutatási kapacitásokkal, tudományos eredményekkel rendelkezik, amelyekre alapozva az intézmény a nemzetstratégiai célok megvalósításában jelentős szerepet tölt be és a nemzetközi felsőoktatási rangsorokban jelentős előrelépésre képes, továbbá amelynek a nemzetközi hallgatói mobilitásban való részvétele kiemelkedő.
A cím emellett a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi törvénynek megfelelően nemzetközi szerződés alapján alapított vagy az által működésében szabályozott felsőoktatási intézménynek is adható, ha annak a nemzetközi szerepe kiemelkedő, továbbá ha az Magyarország részvételével zajló stratégiai együttműködések partnerintézménye vagy legalább három európai egyetemi szövetség tagintézménye.
A kiemelt cím művészeti intézménynek is adható, ha nemzetközi szerepe kiemelkedő, illetve ha az kulturális intézményekkel együttműködve komplex, nemzetközi kulturális programokat valósít meg.
Az első szempont alapján legfeljebb három, a másik két szempont alapján együttesen legfeljebb további három intézmény rendelkezhet minősítéssel egyidejűleg egy minősítési időszakban.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
