Még nem döntött a minisztérium a gyöngyösi főiskola beolvadásáról

Az emberi erőforrások minisztere a vonatkozó dokumentumok beérkezése után dönt a Debreceni Egyetem (DE) és a Károly Róbert Főiskola integrációjáról - közölte a szaktárca szerdán.

  • MTI
Túry Gergely

Mint írták, az Emmi minisztere értesült a két intézmény integrációjának szándékáról, ám a döntés alapjául szolgáló anyagokat, hátteret még nem ismeri, azok még nem érkeztek be a tárcához. A tárcavezető a dokumentumok beérkezését követően hozza majd meg döntését - írták. 

Szilvássy Zoltán, a DE rektora kedden az MTI-vel azt közölte: amennyiben a tárca vezetője támogatja az integrációt, várhatóan nyár közepétől a Debreceni Egyetem Károly Róbert Egyetemi Karaként működik tovább a jelenlegi gyöngyösi főiskola. A két intézmény integrációja elsősorban az agrárturizmus és az egészségturizmus terén tud újat adni a szőlészet-borászat, a turizmus-vendéglátás szakok keretében - tette hozzá a DE rektora.

Szilvássy Zoltán elmondta azt is: a DE 30 ezer és a gyöngyösi főiskola 6 ezer hallgatójával az integráció után létrejön Magyarország legnagyobb egyeteme, amelynek költségvetési főösszege - a debreceni Kenézy kórház folyamatban lévő integrációját is tekintve - meghaladja majd a 100 milliárd forintot.

Helgertné Szabó Ilona, a gyöngyösi főiskola rektora az MTI érdeklődésére hozzátette: intézményüknek komoly értékei vannak, de a jövőben önállóan nem tudnák azt a fejlődést elérni, amit a debreceni fúziótól remélnek.

A Debreceni Egyetemmel hosszú évek óta szerteágazó oktatási-kutatási kapcsolatuk van, több kutatási projektben most is együtt dolgoznak, sok munkatársuk, oktatójuk Debrecenben szerezte a diplomáját, így minden feltétel adott a zökkenőmentes integrációhoz és a közös munkához - ismertette az előzményeket a gyöngyösi főiskola rektora.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.