Még mindig sokan nem tudják befejezni az egyetemet: ez az oka

Továbbra is nagy probléma, hogy sokan nem tudnak közvetlenül az abszolutórium megszerzése után diplomát szerezni. Az ok az esetek túlnyomó többségében ugyanaz.

  • Eduline

A Frissdiplomások 2015 tanulmány szerint a vizsgált végzettek harmada nem tudott közvetlenül az abszolutórium után diplomát is szerezni. A késve diplomát szerzettek körében az abszolutórium és a papír megszerzése közötti időszak több mint egy év.

A késve megszerzett diploma leginkább a jogi- a társadalmi- vagy sporttudományi területeken abszolutóriumot szerzetteket érinti. A jogi területre járók aztán viszonylag hamar pótolják a hiányosságokat (mert, mint később látjátok, más okok állnak a háttérben), a másik két területen, illetve még a művészeti képzésekben ugyanakkor ez jócskán kitolódik.

Hol keresnek a legtöbbet a frissen végzettek? Itt a legfrissebb lista

Jó hír, hogy a régebben végzettek 33-35 százaléka számolt be ilyen problémáról, míg a tavaly kilépetteknek már csak 29 százaléka.

Az ok a legtöbbször a nyelvvizsga hiányára vezethető vissza, 70 százalék szerint emiatt nem tudta hivatalosan is lezárni tanulmányait. Persze emellett előfordul még sikeretlen záróvizsga, a szakdolgozat kései leadása, munkahelyi leterheltség és családi ok.

A nyelvvizsga-probléma a késedelmesen diplomázók közül is főként a közigazgatási, az agrár és a sporttudományi képzések hallgatóit érinti. A jogi pályára készülőknél inkább egyéb, főleg képzésszervezési okok állnak a késedelmes diplomaszerzés mögött.

Hozzászólások

„A lelkesedés és a bizalmatlanság furcsa elegye van a fiatalokban” – ezt tapasztalja az oktatási tárca párbeszédért felelős vezetője

Van, aki húszoldalas, kidolgozott javaslattal érkezik, mások attól tartanak, hogy az egész csak „látványpékség” vagy „youthwashing”. Kaderják Anita, az oktatási minisztérium társadalmi párbeszédért és részvételért felelős főosztályvezetője szerint önmagában az, hogy a diákok elmondhatják a véleményüket, még csak a nulladik lépés. A bizalomhoz az kell, hogy lássák, mi változik a javaslataik hatására.

„Abszurd hungarikum, hogy egy diáknak ma sokszor nehezebb bekerülnie egy úgynevezett elitgimnáziumba, mint néhány évvel később egy színvonalas egyetemre”

A hatosztályos gimnázium rengeteg lehetőséget ad a tehetséges gyerekeknek, a felvételik körül kialakult harc és az igazságtalan rendszer viszont komoly gond – véli Molnár Péter, a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója. Szerinte az iskolája ugyan a jelenlegi helyzet egyik nyertese, de a rendszer így is sok tehetséges gyereket hagy cserben.