Továbbra is nagy probléma, hogy sokan nem tudnak közvetlenül az abszolutórium megszerzése után diplomát szerezni. Az ok az esetek túlnyomó többségében ugyanaz.
A Frissdiplomások 2015 tanulmány szerint a vizsgált végzettek harmada nem tudott közvetlenül az abszolutórium után diplomát is szerezni. A késve diplomát szerzettek körében az abszolutórium és a papír megszerzése közötti időszak több mint egy év.
A késve megszerzett diploma leginkább a jogi- a társadalmi- vagy sporttudományi területeken abszolutóriumot szerzetteket érinti. A jogi területre járók aztán viszonylag hamar pótolják a hiányosságokat (mert, mint később látjátok, más okok állnak a háttérben), a másik két területen, illetve még a művészeti képzésekben ugyanakkor ez jócskán kitolódik.
Jó hír, hogy a régebben végzettek 33-35 százaléka számolt be ilyen problémáról, míg a tavaly kilépetteknek már csak 29 százaléka.
Az ok a legtöbbször a nyelvvizsga hiányára vezethető vissza, 70 százalék szerint emiatt nem tudta hivatalosan is lezárni tanulmányait. Persze emellett előfordul még sikeretlen záróvizsga, a szakdolgozat kései leadása, munkahelyi leterheltség és családi ok.
A nyelvvizsga-probléma a késedelmesen diplomázók közül is főként a közigazgatási, az agrár és a sporttudományi képzések hallgatóit érinti. A jogi pályára készülőknél inkább egyéb, főleg képzésszervezési okok állnak a késedelmes diplomaszerzés mögött.Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
