Továbbra is nagy probléma, hogy sokan nem tudnak közvetlenül az abszolutórium megszerzése után diplomát szerezni. Az ok az esetek túlnyomó többségében ugyanaz.
A Frissdiplomások 2015 tanulmány szerint a vizsgált végzettek harmada nem tudott közvetlenül az abszolutórium után diplomát is szerezni. A késve diplomát szerzettek körében az abszolutórium és a papír megszerzése közötti időszak több mint egy év.
A késve megszerzett diploma leginkább a jogi- a társadalmi- vagy sporttudományi területeken abszolutóriumot szerzetteket érinti. A jogi területre járók aztán viszonylag hamar pótolják a hiányosságokat (mert, mint később látjátok, más okok állnak a háttérben), a másik két területen, illetve még a művészeti képzésekben ugyanakkor ez jócskán kitolódik.
Hol keresnek a legtöbbet a frissen végzettek? Itt a legfrissebb lista
Jó hír, hogy a régebben végzettek 33-35 százaléka számolt be ilyen problémáról, míg a tavaly kilépetteknek már csak 29 százaléka.
Az ok a legtöbbször a nyelvvizsga hiányára vezethető vissza, 70 százalék szerint emiatt nem tudta hivatalosan is lezárni tanulmányait. Persze emellett előfordul még sikeretlen záróvizsga, a szakdolgozat kései leadása, munkahelyi leterheltség és családi ok.
A nyelvvizsga-probléma a késedelmesen diplomázók közül is főként a közigazgatási, az agrár és a sporttudományi képzések hallgatóit érinti. A jogi pályára készülőknél inkább egyéb, főleg képzésszervezési okok állnak a késedelmes diplomaszerzés mögött.
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
