Továbbra is nagy probléma, hogy sokan nem tudnak közvetlenül az abszolutórium megszerzése után diplomát szerezni. Az ok az esetek túlnyomó többségében ugyanaz.
A Frissdiplomások 2015 tanulmány szerint a vizsgált végzettek harmada nem tudott közvetlenül az abszolutórium után diplomát is szerezni. A késve diplomát szerzettek körében az abszolutórium és a papír megszerzése közötti időszak több mint egy év.
A késve megszerzett diploma leginkább a jogi- a társadalmi- vagy sporttudományi területeken abszolutóriumot szerzetteket érinti. A jogi területre járók aztán viszonylag hamar pótolják a hiányosságokat (mert, mint később látjátok, más okok állnak a háttérben), a másik két területen, illetve még a művészeti képzésekben ugyanakkor ez jócskán kitolódik.
Jó hír, hogy a régebben végzettek 33-35 százaléka számolt be ilyen problémáról, míg a tavaly kilépetteknek már csak 29 százaléka.
Az ok a legtöbbször a nyelvvizsga hiányára vezethető vissza, 70 százalék szerint emiatt nem tudta hivatalosan is lezárni tanulmányait. Persze emellett előfordul még sikeretlen záróvizsga, a szakdolgozat kései leadása, munkahelyi leterheltség és családi ok.
A nyelvvizsga-probléma a késedelmesen diplomázók közül is főként a közigazgatási, az agrár és a sporttudományi képzések hallgatóit érinti. A jogi pályára készülőknél inkább egyéb, főleg képzésszervezési okok állnak a késedelmes diplomaszerzés mögött.Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
