Még mindig sokan nem tudják befejezni az egyetemet: ez az oka

Továbbra is nagy probléma, hogy sokan nem tudnak közvetlenül az abszolutórium megszerzése után diplomát szerezni. Az ok az esetek túlnyomó többségében ugyanaz.

  • Eduline

A Frissdiplomások 2015 tanulmány szerint a vizsgált végzettek harmada nem tudott közvetlenül az abszolutórium után diplomát is szerezni. A késve diplomát szerzettek körében az abszolutórium és a papír megszerzése közötti időszak több mint egy év.

A késve megszerzett diploma leginkább a jogi- a társadalmi- vagy sporttudományi területeken abszolutóriumot szerzetteket érinti. A jogi területre járók aztán viszonylag hamar pótolják a hiányosságokat (mert, mint később látjátok, más okok állnak a háttérben), a másik két területen, illetve még a művészeti képzésekben ugyanakkor ez jócskán kitolódik.

Hol keresnek a legtöbbet a frissen végzettek? Itt a legfrissebb lista

Jó hír, hogy a régebben végzettek 33-35 százaléka számolt be ilyen problémáról, míg a tavaly kilépetteknek már csak 29 százaléka.

Az ok a legtöbbször a nyelvvizsga hiányára vezethető vissza, 70 százalék szerint emiatt nem tudta hivatalosan is lezárni tanulmányait. Persze emellett előfordul még sikeretlen záróvizsga, a szakdolgozat kései leadása, munkahelyi leterheltség és családi ok.

A nyelvvizsga-probléma a késedelmesen diplomázók közül is főként a közigazgatási, az agrár és a sporttudományi képzések hallgatóit érinti. A jogi pályára készülőknél inkább egyéb, főleg képzésszervezési okok állnak a késedelmes diplomaszerzés mögött.
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.