Még mindig nem döntött a marosvásárhelyi egyetem a magyar intézetekről

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) pénteken megtartott egyetemi szenátusi ülésén továbbra sem...

  • MTI

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) pénteken megtartott egyetemi szenátusi ülésén továbbra sem született döntés a magyar intézetek létrehozásáról, amelyek hiánya miatt az intézmény hónapok óta érvénytelen egyetemi chartával működik.

Az egyetem szenátusa pénteken ülésezett, de nem szerepelt napirenden a magyar intézetek/főtanszékek létrehozása. Constantin Copotoiu rektor elmondta: már válaszoltak korábban a román oktatási minisztériumnak a magyar intézetek létrehozását sürgető két átiratára, most pedig várják, hogy a szaktárca elfogadja-e vagy pedig ismét elutasítja az egyetemi chartát.

Az oktatási minisztérium tavaly október és december elején küldött az egyetemnek egy-egy átiratot, hogy tartsa tiszteletben az új román felsőoktatási törvény multikulturális egyetemekre vonatkozó előírásait.

A rektor megismételte azt az álláspontot, miszerint magyar intézeteket azért nem lehet létrehozni, mert a magyar nyelvű oktatás nincs külön akkreditálva, és nincsenek is meg az ehhez szükséges feltételek.

A szenátusi ülésen az egyetemi választás előkészítése szerepelt napirenden, hiszen a közeljövőben választásokra kerül sor a felsőoktatási intézményben, így többek között új rektort is választanak.

Király András romániai oktatási államtitkár elmondta: nyilvánvaló az egyetem időhúzási szándéka, és leszögezte, hogy az egyetemen sorra kerülő választás sem lehet érvényes, amíg az egyetem nem rendelkezik a minisztérium által jóváhagyott, érvényes egyetemi chartával.

A tavaly január 1-jén hatályba lépett román oktatási törvény értelmében kellett új chartát elfogadnia valamennyi romániai egyetemnek. A jogszabály magyar intézetek alapítását írja elő az olyan multikulturális egyetemek számára, mint a marosvásárhelyi. Ezek létrehozását azonban elutasítja a MOGYE román többségű szenátusa annak ellenére, hogy több magyarországi egyetem oktatói jelezték hajlandóságukat: kisegítik ideiglenesen az egyetem magyar nyelvű képzését.

Korábban Markó Béla romániai miniszterelnök-helyettes kijelentette, hogy a kormánynak úgynevezett B-terve is van, hiszen amennyiben az egyetem nem hajlandó eleget tenni az oktatási minisztérium kérésének, akkor kormányhatározattal hozzák létre a magyar intézeteket.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.