Már nem beszélhetnek a diákokat érzékenyen érintő dolgokról az egyetemi tanárok

Az Oregoni Egyetem komolyan vette, hogy "biztonságos teret" nyújtson a diákjainak.

  • Eduline

A safe space mozgalom újabb állomásához értünk el, ami komolyan érinti a szólásszabadságot: megtiltották az egyetemi oktatóknak az Oregoni Egyetemen, hogy szabadon beszéljenek olyan tantárgyak kapcsán, amelyek valamilyen szinten a valláshoz, szexuális irányultsághoz vagy rasszhoz kapcsolódnak - írja a Washington Post.

A korlátozás annyira komoly, hogy az oktatót nem csak felfüggeszthetik, de ki is rúghatják, ha valaki azt jelentené, hogy sértette az érzékenységét a tananyag oktató általi értelmezése.

A korlátozások sok esetben igazodnak az általánosan elfogadott értékekhez, mint a rasszok közötti egyenlőséghez, ám maradtak olyan kiskapuk, amelyek még komoly problémákat jelenthetnek, ugyanis ennek társadalmi vitája még nem zajlott le. Például, ha valaki azt firtatná, hogy egy biológiai férfi, aki nőként tekint magára, azt a társadalom is tekintse férfinak, akkor az oktató ellen könnyen belső eljárást indíthatnak.

A safe space mozgalom leginkább az USA-ban terjed. Míg pártolói azt szeretnék elérni, hogy senki lelkét ne érje bántódást, mert más, addig a mérsékelt kritikusai viták elmaradását és a szólásszabadságon esett csorbát látják benne. Utóbbi nézetet képviseli Barack Obama is.

A tudomány érdekében magasról tesz a túlérzékenységre a világ egyik legjobb egyeteme

A Chicagói Egyetemen is megjelentek a politikai korrektségből már túlzást űző safe space aktivisták, ami viszont árt a tudományos párbeszédnek. Az Egyesült Államok számos egyetemén terjed 2015 óta a safe space kultúra, melynek lényege, hogy semmi olyan ne hangozzon el egy közösségben, ami sértő vagy bántó ehet valaki számára.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.