A Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) salgótarjáni intézete már 2008-ban megszűnt volna, ha Salgótarján és Nógrád...
A Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) salgótarjáni intézete már 2008-ban megszűnt volna, ha Salgótarján és Nógrád megye önkormányzata nem ad pénzbeli támogatást a működéséhez - mondta Székyné Sztrémi Melinda, Salgótarján fideszes polgármestere és Becsó Zsolt, a megyei közgyűlés fideszes elnöke csütörtökön sajtótájékoztatón.
A tájékoztatót azzal kapcsolatban tartották, hogy legkésőbb 2015-ben megszűnik a salgótarjáni főiskola, mivel szeptemberben már nem indult első évfolyam az intézményben. Székyné Sztrémi Melinda azt mondta, 2008-ban a két testület vállalta, hogy és három és fél éven át támogatja a főiskolát, és ez idő alatt 238 millió forintot fizetett ki a fennmaradásáért.
A 2007/2008-as időszaktól évről évre csökkent az államilag támogatott hallgatók száma, ezt kormányzati szinten határozták meg, "és Salgótarján vonatkozásában az látszott, hogy fokozatos kivéreztetésre készült már az akkori kormány". Kitért arra is, hogy 15-20 alkalommal tárgyalt a BGF rektorával, de hiába kérte a képzési kínálat bővítését.
Budapesten erre nem volt szándék, a salgótarjáni intézményvezetés pedig nem volt elég erős - mondta a polgármester, aki ezt azzal is érzékeltette, hogy a salgótarjáni igazgató - szemben a zalaegerszegivel - nem kapott dékáni rangot.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
