A Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) salgótarjáni intézete már 2008-ban megszűnt volna, ha Salgótarján és Nógrád...
A Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) salgótarjáni intézete már 2008-ban megszűnt volna, ha Salgótarján és Nógrád megye önkormányzata nem ad pénzbeli támogatást a működéséhez - mondta Székyné Sztrémi Melinda, Salgótarján fideszes polgármestere és Becsó Zsolt, a megyei közgyűlés fideszes elnöke csütörtökön sajtótájékoztatón.
A tájékoztatót azzal kapcsolatban tartották, hogy legkésőbb 2015-ben megszűnik a salgótarjáni főiskola, mivel szeptemberben már nem indult első évfolyam az intézményben. Székyné Sztrémi Melinda azt mondta, 2008-ban a két testület vállalta, hogy és három és fél éven át támogatja a főiskolát, és ez idő alatt 238 millió forintot fizetett ki a fennmaradásáért.
A 2007/2008-as időszaktól évről évre csökkent az államilag támogatott hallgatók száma, ezt kormányzati szinten határozták meg, "és Salgótarján vonatkozásában az látszott, hogy fokozatos kivéreztetésre készült már az akkori kormány". Kitért arra is, hogy 15-20 alkalommal tárgyalt a BGF rektorával, de hiába kérte a képzési kínálat bővítését.
Budapesten erre nem volt szándék, a salgótarjáni intézményvezetés pedig nem volt elég erős - mondta a polgármester, aki ezt azzal is érzékeltette, hogy a salgótarjáni igazgató - szemben a zalaegerszegivel - nem kapott dékáni rangot.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
