Már négy éve megszűnhetett volna a salgótarjáni főiskolai kar

A Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) salgótarjáni intézete már 2008-ban megszűnt volna, ha Salgótarján és Nógrád...

  • MTI
Üresen. 2015-ben az utolsó salgótarjáni évfolyam is megkapja a diplomát
pszfs.hu

A Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) salgótarjáni intézete már 2008-ban megszűnt volna, ha Salgótarján és Nógrád megye önkormányzata nem ad pénzbeli támogatást a működéséhez - mondta Székyné Sztrémi Melinda, Salgótarján fideszes polgármestere és Becsó Zsolt, a megyei közgyűlés fideszes elnöke csütörtökön sajtótájékoztatón.

A tájékoztatót azzal kapcsolatban tartották, hogy legkésőbb 2015-ben megszűnik a salgótarjáni főiskola, mivel szeptemberben már nem indult első évfolyam az intézményben. Székyné Sztrémi Melinda azt mondta, 2008-ban a két testület vállalta, hogy és három és fél éven át támogatja a főiskolát, és ez idő alatt 238 millió forintot fizetett ki a fennmaradásáért.

A 2007/2008-as időszaktól évről évre csökkent az államilag támogatott hallgatók száma, ezt kormányzati szinten határozták meg, "és Salgótarján vonatkozásában az látszott, hogy fokozatos kivéreztetésre készült már az akkori kormány". Kitért arra is, hogy 15-20 alkalommal tárgyalt a BGF rektorával, de hiába kérte a képzési kínálat bővítését. 

Budapesten erre nem volt szándék, a salgótarjáni intézményvezetés pedig nem volt elég erős - mondta a polgármester, aki ezt azzal is érzékeltette, hogy a salgótarjáni igazgató - szemben a zalaegerszegivel - nem kapott dékáni rangot.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.