Már egy tárgy kihagyása miatt is önköltséges képzésre kerülhetnének a hallgatók

A HÖOK nem ért egyet a hallgatói átsorolás szigorításával, egyes szakokon ugyanis előfordulhat, hogy már azért is átkerül a hallgató önköltséges képzésre, ha egy tárgyat nem teljesít.

  • MTI
Shutterstock

A HÖOK közleményében kiemelte: szervezetük a felsőoktatási törvény módosításával kapcsolatos egyeztetések mindegyikén jelezte, hogy nem tud egyetérteni azzal az átsorolást érintő kormányzati javaslattal, amely 40 kredit megszerzését határozná meg minimum követelményként egy tanévben a hallgatók számára. Palkovics László beszélt arról, hogyan változna a felsőoktatás.

Kifejtették: a HÖOK a javaslatban a többi közt azt kifogásolta, hogy egyes szakokon - például egészségügyi képzések esetében - előállhat az a helyzet, hogy a hallgatót akkor is átsorolhatják önköltséges képzésre, ha pusztán egy tantárgyat nem teljesít.

Hozzátették ugyanakkor, hogy a kormány által elfogadott felsőoktatási törvény előterjesztése befogadott több olyan javaslatot és kérelmet, amelyet a hallgatói képviselet kért, de - mint írták - "az átsorolás kérdése sajnos mind a mai napig nyitott maradt".

Közölték: a HÖOK elhivatott a magyar felsőoktatás fejlesztése iránt, de csak olyan intézkedéseket támogat, amelyek ebbe az irányba mutatnak.

Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériuma felsőoktatási államtitkára pénteki budapesti sajtótájékoztatóján a többi között arról is beszámolt, hogy a hallgatók állami ösztöndíjas képzésből költségtérítéses képzésbe való átsorolásának feltételei megváltoznak, két félév átlagában 20 kreditet kell elvégezni és az intézmény által meghatározott tanulmányi eredményt kell elérni.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.