Már egy tárgy kihagyása miatt is önköltséges képzésre kerülhetnének a hallgatók

A HÖOK nem ért egyet a hallgatói átsorolás szigorításával, egyes szakokon ugyanis előfordulhat, hogy már azért is átkerül a hallgató önköltséges képzésre, ha egy tárgyat nem teljesít.

  • MTI
Shutterstock

A HÖOK közleményében kiemelte: szervezetük a felsőoktatási törvény módosításával kapcsolatos egyeztetések mindegyikén jelezte, hogy nem tud egyetérteni azzal az átsorolást érintő kormányzati javaslattal, amely 40 kredit megszerzését határozná meg minimum követelményként egy tanévben a hallgatók számára. Palkovics László beszélt arról, hogyan változna a felsőoktatás.

Kifejtették: a HÖOK a javaslatban a többi közt azt kifogásolta, hogy egyes szakokon - például egészségügyi képzések esetében - előállhat az a helyzet, hogy a hallgatót akkor is átsorolhatják önköltséges képzésre, ha pusztán egy tantárgyat nem teljesít.

Hozzátették ugyanakkor, hogy a kormány által elfogadott felsőoktatási törvény előterjesztése befogadott több olyan javaslatot és kérelmet, amelyet a hallgatói képviselet kért, de - mint írták - "az átsorolás kérdése sajnos mind a mai napig nyitott maradt".

Közölték: a HÖOK elhivatott a magyar felsőoktatás fejlesztése iránt, de csak olyan intézkedéseket támogat, amelyek ebbe az irányba mutatnak.

Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériuma felsőoktatási államtitkára pénteki budapesti sajtótájékoztatóján a többi között arról is beszámolt, hogy a hallgatók állami ösztöndíjas képzésből költségtérítéses képzésbe való átsorolásának feltételei megváltoznak, két félév átlagában 20 kreditet kell elvégezni és az intézmény által meghatározott tanulmányi eredményt kell elérni.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.