Bár a statisztikák azt mutatják, a magasabb fizetéshez diploma kell, van egy olyan állás, ahol végzettség nélkül is tetemes pénzt lehet hazavinni. A magyar parlamentben nem egy olyan képviselő ül, akinek csak érettségije van. Vagy az se.
Bár nem az az általános, azonban jócskán akad olyan képviselő, aki (még) nem szerzett diplomát, sőt, olyan is van, akinek nincs érettségije. A képviselőséget nem kötik iskolai végzettséghez, a demokrácia alapelvei szerint bárki, aki betöltötte a 18. évét, választhat és választható.
Fidesz-KDNP
A Fidesz-KDNP széksoraiban 10 olyan politikus ül, aki nem szerzett még diplomát. Ágh Péter eljutott a záróvizsgáig a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, Bánki Erik külkereskedelmi áruforgalmi felsőfokú szakképesítést szerzett, Bíró Márk a Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskolát végezte el, Boldog István mezőgazdasági gépszerelői szakmát tanult, Hirt Ferenc villanyszerelő, Firtl Mátyás általános gépésztechnikus, Petneházy Attila színész, Pócs János víz- és gázszerelő, Simonka György mezőgazdasági technikus, gimnáziumi érettségije van Varga Józsefnek.
| Még több infó |
Hol érettségizett vajon Orbán, Tóbiás vagy Vona? Nyelvvizsga nélkül is csúcsra járnak: politikusok bizonyítványai |
MSZP
Az MSZP frakciójában ketten ülnek diploma nélkül, köztük az oktatáspolitikával foglalkozó Kunhalmi Ágnes, aki 2009-ben abszolvált a Szegedi Tudományegyetem kommunikáció, 2011-ben pedig az ELTE politológia szakán, de mivel még nincs nyelvvizsgája, nem kapta meg a diplomáját. Heringes Anita ugyanabban az évben és ugyanott szerzett kommunikáció szakos abszolutóriumot, mint Kunhalmi, de neki sincs nyelvvizsgája.
Jobbik
Arányaiban a Jobbik frakciójában ül a legtöbb diploma nélküli képviselő. Közülük az abszolutórium megszerzéséig jutott Kulcsár Gergely a Debreceni Egyetemen, Mirkóczki Ádám pedig az ELTE szociológia szakán. Egyed Zsolt eredetileg elektronikai műszerész, Sneider Tamás pedig szőlő- és gyümölcskertész. Novák Előd érettségit szerzett 1998-ban. Ugyanebben az évben szerezte érettségijét Szilágyi György is, és Rig Lajos is megállt egyelőre az érettséginél.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
