Bár a statisztikák azt mutatják, a magasabb fizetéshez diploma kell, van egy olyan állás, ahol végzettség nélkül is tetemes pénzt lehet hazavinni. A magyar parlamentben nem egy olyan képviselő ül, akinek csak érettségije van. Vagy az se.
Bár nem az az általános, azonban jócskán akad olyan képviselő, aki (még) nem szerzett diplomát, sőt, olyan is van, akinek nincs érettségije. A képviselőséget nem kötik iskolai végzettséghez, a demokrácia alapelvei szerint bárki, aki betöltötte a 18. évét, választhat és választható.
Fidesz-KDNP
A Fidesz-KDNP széksoraiban 10 olyan politikus ül, aki nem szerzett még diplomát. Ágh Péter eljutott a záróvizsgáig a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, Bánki Erik külkereskedelmi áruforgalmi felsőfokú szakképesítést szerzett, Bíró Márk a Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskolát végezte el, Boldog István mezőgazdasági gépszerelői szakmát tanult, Hirt Ferenc villanyszerelő, Firtl Mátyás általános gépésztechnikus, Petneházy Attila színész, Pócs János víz- és gázszerelő, Simonka György mezőgazdasági technikus, gimnáziumi érettségije van Varga Józsefnek.
| Még több infó |
Hol érettségizett vajon Orbán, Tóbiás vagy Vona? Nyelvvizsga nélkül is csúcsra járnak: politikusok bizonyítványai |
MSZP
Az MSZP frakciójában ketten ülnek diploma nélkül, köztük az oktatáspolitikával foglalkozó Kunhalmi Ágnes, aki 2009-ben abszolvált a Szegedi Tudományegyetem kommunikáció, 2011-ben pedig az ELTE politológia szakán, de mivel még nincs nyelvvizsgája, nem kapta meg a diplomáját. Heringes Anita ugyanabban az évben és ugyanott szerzett kommunikáció szakos abszolutóriumot, mint Kunhalmi, de neki sincs nyelvvizsgája.
Jobbik
Arányaiban a Jobbik frakciójában ül a legtöbb diploma nélküli képviselő. Közülük az abszolutórium megszerzéséig jutott Kulcsár Gergely a Debreceni Egyetemen, Mirkóczki Ádám pedig az ELTE szociológia szakán. Egyed Zsolt eredetileg elektronikai műszerész, Sneider Tamás pedig szőlő- és gyümölcskertész. Novák Előd érettségit szerzett 1998-ban. Ugyanebben az évben szerezte érettségijét Szilágyi György is, és Rig Lajos is megállt egyelőre az érettséginél.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
