Nemzetközi viszonylatban is magas színvonalúnak nevezte a magyar felsőoktatást a Magyar Rektori Konferencia (MRK)...
Nemzetközi viszonylatban is magas színvonalúnak nevezte a magyar felsőoktatást a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke csütörtökön Pécsen. Mezey Barna az újkori alapításának idén századik évfordulóját ünneplő Pécsi Tudományegyetem (PTE) tanévnyitó szenátusi ülésén azt mondta: a magyar felsőoktatás a hallgatóknak használható tudást ad és jó esélyt nyújt az elhelyezkedéshez. Ahogy arról az eduline beszámolt, két magyar egyetem került a világ legjobbjai közé - összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
Az MRK elnöke szerint a felsőoktatással kapcsolatban számos közhely, téves információ terjed a közbeszédben, a sajtóban, a politikában, amelyeket kételkedés nélkül fogadnak és továbbítanak. Ezek között említette, hogy túl sok a felsőoktatási intézmény, túl sok forrást költünk azokra, és a diplomásokra munkanélküliség vár.
Mezey Barna szerint az igazság ezzel szemben az, hogy összesen 28 állami egyetem és főiskola működik, ezekbe jár a beiskolázott hallgatók 90 százaléka. A többi 38 intézmény magánvállalkozás, vagy hitéleti képzést folytat. Mindez a hallgatók és a lakosság számát az intézményekhez mért arányát nézve azonos az európai átlaggal.
"A Magyar Rektori Konferenciának mély meggyőződése, hogy ehhez a rendszerhez hozzányúlni, abban elemeket kiiktatni csak nagy felelősséggel szabad" - fogalmazott. Úgy vélte: egy pillanatnyi haszon érdekében hozott döntés nagy lokális és országos károkkal járhat, egy egyetem esetleges újraépítéshez ugyanis nem elég egy határozat, ahhoz generációkra van szükség.
Mezey Barna szólt arról, hogy Magyarország azon tizenegy európai állam közé tartozik, amelyek 2008 óta folyamatosan csökkentik a felsőoktatásra fordított összeget. Összehasonlításként azt mondta, hogy amíg a finanszírozás nagysága tekintetében a világ 93. helyén álló bonni egyetem 170 milliárd forintból gazdálkodik, a magyar felsőoktatásban folyó képzésre összesen 135 milliárd jut.
Az MRK elnöke szerint nem igaz az sem, hogy a diplomásokra munkanélküliség vár. A statisztikák alapján 2011-ben Magyarországon egyedül a főiskolai és egyetemi végzettségűek körében emelkedett az elhelyezkedési ráta. Vagyis a felsőoktatásban megszerezhető tudás az, amely sokkal inkább megadja az elhelyezkedés esélyét, mint más.
Mezey Barna kitért arra is, hogy Magyarországon a lakosság körében 20 és 30 százalék között van a diplomások aránya, ez 10 százalékkal elmarad az OECD-államok átlagától. "A Széchenyi szellemében gondolkodó felsőoktatás-politikában a válság idején arra kellene gondolni, mi lesz a válság után, és arra kellene felkészülni, hogy a felsőoktatás miként fogja mozgásba lendíteni az akadozó nemzetgazdasági gépezetet" - jegyezte meg.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
