MAB: túl kevés agrárszakos hallgató szerez diplomát

A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) 59 agrárképzésnek öt évre, 12-nek pedig két évre szóló...

  • MTI

A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) 59 agrárképzésnek öt évre, 12-nek pedig két évre szóló akkreditációt adott az alapszakok országos vizsgálata során.  Megállapította azt is a MAB, hogy az alapszakok országosan és regionálisan is kielégítik a szakemberszükségletet, de a felvettekhez képest nagyon alacsony a diplomát szerzők aránya, és a hagyományos szakokon néhány éven belül szakemberhiány lehet - olvasható a testület közleményében.

A vizsgálatot a MAB csaknem ötven szakértő bevonásával, helyszíni látogatásokkal és az egyes képzések önértékelésére alapozva végezte el; 11 intézmény 17 helyszínen folyó 71 képzéséről készült elemző értékelés. 

Mint írták, a MAB az egyes képzések szakmai tartalmát, személyi, oktatási-kutatási és infrastrukturális feltételeit, továbbá minőségbiztosításukat vizsgálta, és a 16 alapszak országos helyzetéről áttekintő értékelést is adott. Ilyen mélységű és körültekintő vizsgálatra korábban nem került sor az agrár-felsőoktatásban - emelték ki.

A vizsgálat eredményeként 59 képzés öt évre, 12 pedig két évre szóló akkreditációt kapott. A képzési terület egészéről a MAB megállapította, hogy az alapszakok lefedik az agrárium teljes spektrumát, országosan és regionálisan is kielégítik a szakemberszükségletet, jó csatlakozási pontokat biztosítanak az agráriumhoz kötődő társadalmi tevékenységekhez és felkészítenek a mesterképzés különböző szakjaira. 

Megállapították ugyanakkor azt is, hogy a felvettekhez képest nagyon alacsony a diplomát szerzők aránya; több szakon az elméleti ismeretanyag túlméretezett, ezért hiányosak a végzett hallgatók gyakorlati ismeretei; a hagyományos szakok (például növénytermesztő) népszerűsége – a divatosabb szakok miatt – egyre csökken, ezért néhány éven belül e téren szakemberhiány lehet. 

A testület indokoltnak tartja a szakok, szakirányok egy részét néhány átfogó agráralapszakba egyesíteni és a specializációt a mesterképzési szakokra hagyni. A MAB az egyes képzésekre konkrét minőségjavító javaslatokat tett, továbbá általános ajánlásokat fogalmazott meg az intézmények és az oktatási kormányzat számára is - olvasható a kommünikében.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.