MAB: túl kevés agrárszakos hallgató szerez diplomát

A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) 59 agrárképzésnek öt évre, 12-nek pedig két évre szóló...

  • MTI

A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) 59 agrárképzésnek öt évre, 12-nek pedig két évre szóló akkreditációt adott az alapszakok országos vizsgálata során.  Megállapította azt is a MAB, hogy az alapszakok országosan és regionálisan is kielégítik a szakemberszükségletet, de a felvettekhez képest nagyon alacsony a diplomát szerzők aránya, és a hagyományos szakokon néhány éven belül szakemberhiány lehet - olvasható a testület közleményében.

A vizsgálatot a MAB csaknem ötven szakértő bevonásával, helyszíni látogatásokkal és az egyes képzések önértékelésére alapozva végezte el; 11 intézmény 17 helyszínen folyó 71 képzéséről készült elemző értékelés. 

Mint írták, a MAB az egyes képzések szakmai tartalmát, személyi, oktatási-kutatási és infrastrukturális feltételeit, továbbá minőségbiztosításukat vizsgálta, és a 16 alapszak országos helyzetéről áttekintő értékelést is adott. Ilyen mélységű és körültekintő vizsgálatra korábban nem került sor az agrár-felsőoktatásban - emelték ki.

A vizsgálat eredményeként 59 képzés öt évre, 12 pedig két évre szóló akkreditációt kapott. A képzési terület egészéről a MAB megállapította, hogy az alapszakok lefedik az agrárium teljes spektrumát, országosan és regionálisan is kielégítik a szakemberszükségletet, jó csatlakozási pontokat biztosítanak az agráriumhoz kötődő társadalmi tevékenységekhez és felkészítenek a mesterképzés különböző szakjaira. 

Megállapították ugyanakkor azt is, hogy a felvettekhez képest nagyon alacsony a diplomát szerzők aránya; több szakon az elméleti ismeretanyag túlméretezett, ezért hiányosak a végzett hallgatók gyakorlati ismeretei; a hagyományos szakok (például növénytermesztő) népszerűsége – a divatosabb szakok miatt – egyre csökken, ezért néhány éven belül e téren szakemberhiány lehet. 

A testület indokoltnak tartja a szakok, szakirányok egy részét néhány átfogó agráralapszakba egyesíteni és a specializációt a mesterképzési szakokra hagyni. A MAB az egyes képzésekre konkrét minőségjavító javaslatokat tett, továbbá általános ajánlásokat fogalmazott meg az intézmények és az oktatási kormányzat számára is - olvasható a kommünikében.

 
Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.