Ludovika Campus: megint összekapott a kormánybiztos és az LMP

A budapesti nagyberuházásokért felelős kormánybiztos szerint az LMP állításával szemben a Ludovika Campus beruházása...

  • MTI
A Ludovika épülete. A kormánybiztos szerint nem titkos a beruházás
Wikipedia

A budapesti nagyberuházásokért felelős kormánybiztos szerint az LMP állításával szemben a Ludovika Campus beruházása nem titkos, csupán a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyes épületeinek kialakításakor alkalmaznak különleges biztonsági intézkedéseket igénylő beszerzési szabályokat. Ezt a kormánybiztosi hivatal írta csütörtöki közleményében, Schiffer András sajtótájékoztatójára reagálva.

Az LMP-s politikus szintén csütörtökön jelentette be, hogy pártja Szabó Máté ombudsmanhoz fordul, akitől azt kérik, hogy terjessze az Alkotmánybíróság elé a közbeszerzési törvénynek azt a két passzusát, amelyek alapján, a nemzetbiztonsági érdekre hivatkozva, teljes közbeszerzéseket lehet titkosítani.

A politikus példaként említette azt a kormányrendeletet, amelyik szavai szerint a Ludovika Campus esetében, a különleges biztonsági intézkedéseket igénylő beszerzésekre hivatkozva, engedélyezi a közbeszerzés titkosítását. Schiffer András leszögezte: az LMP elismeri, hogy a katonai és rendészeti felsőfokú képzést érintő beruházás során vannak olyan információk, amelyeket nem lehet nyilvánosságra hozni. Szavai szerint ezeket az információkat titkosítani is kell, de arra nincs ok, hogy a teljes beruházást kivonják a nyílt közbeszerzési eljárás alól. „Az LMP él a gyanúperrel, hogy (…) ezekkel a látvány- illetve presztízsberuházásokkal, mint a stadionépítések vagy a Ludovika Campus, lehet szabadon felhizlalni a saját oligarcháikat” – jelentette ki.

A kormánybiztos hivatalának közleménye szerint az állam biztonságához fűződő alapvető érdekeivel lenne ellentétes, ha a Nemzeti Közszolgálati Egyetem esetében nem a különleges biztonsági intézkedéseket igénylő beszerzési szabályokat alkalmaznák. Erről az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága egyhangúlag, az ellenzéki képviselők támogatásával hozott döntést.

A közlemény kitér arra is, hogy a szokásos eljárási szabályok olyan információk átadására köteleznék Magyarországot, amelyek nemzetbiztonsági szempontból veszélyesek lehetnek, ezért az egyetem bizonyos létesítményeire azt a 2011-es kormányrendeletet kell alkalmazni, amelyben "a minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő, vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól" rendelkeztek. 

Az épületeknek többek között lehallgatás-biztosnak kell lenniük, mert a nemzetbiztonsági szolgálatok és a terrorelhárítás szakembereinek képzése, a rejtjeltevékenységre vonatkozó, a NAV vagy a rendvédelmi szervek által végzett titkos információgyűjtő, illetve titkos adatszerző tevékenységgel összefüggő kiképzés is itt folyik majd, ezért indokolt, hogy a kivitelezési dokumentáció ne kapjon korlátlan nyilvánosságot. 

A kormánybiztos leszögezi ugyanakkor: fel sem merült a Nemzeti Közszolgálati Egyetem - Ludovika Campus beruházás titkosítása és nincs is rá jogi lehetőség, "pusztán Magyarország stratégiai érdekeinek védelméről van szó azon épületek esetében, ahol ez indokolt". Hozzáteszi: "lesz pályázat, azonban ezen épületek, épületrészek esetében csak azok a cégek vehetnek részt rajta, amelyek megszerzik a nemzetbiztonsági minősítést. A közbeszerzés pedig nem ad lehetőséget arra, hogy önkényes vagy egyoldalú döntés szülessen, és nem zárja ki a versenyt sem." 

A kormánybiztosi hivatal közleménye szerint augusztus 20-ával a Nemzeti Közszolgálati Egyetem azon részeire, ahol ez lehetséges, így a sportlétesítmények, parkfelújítás, sportcsarnok, uszoda esetében országos, nyílt tervpályázatot írnak ki a Magyar Építész Kamarával egyeztetve.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.