Végleg befellegzett az egyetemisták egyéves szabadságának
Egyre kevesebb diák engedheti meg magának, hogy az egyetem előtti vagy a végzést követő egy évet utazgatással töltse...
Eduline
Maradnak a bőröndök a szekrényben? Egyre kevesebb diák indul világot látni
Stiller Ákos
Egyre kevesebb diák engedheti meg magának, hogy az egyetem előtti vagy a végzést követő egy évet utazgatással töltse – adta hírül egy friss felmérés eredményét a The Telegraph.
Az érettségizők és frissdiplomások karrierlehetőségeit vizsgáló High Fliers Research szerint ma már nyolcból csak egy hallgató tervezi, hogy a következő egy évben szabadságot vesz ki, vagy a nyáron egy távoli országban önkénteskedik majd. Ez az arány az elmúlt egy évtizedben kétharmadával csökkent.
Mi az a gap year?
Gap year – az angolszász országokban így nevezik azt az egyéves „szünetet”, amelyet a középiskola után, de még az egyetem vagy főiskola elkezdése előtt iktatnak be a diákok, és amelyet rendszerint utazással, külföldi munkával, önkénteskedéssel vagy nyelvtanulással töltenek.
Bár a gap year az 1960-as évek óta Nagy-Britanniában a legnépszerűbb, az utazási irodák adatai szerint az Egyesült Államokban, Kanadában, Új-Zélandon és Ausztráliában egyre többen döntenek úgy, hogy egy évre szüneteltetik tanulmányaikat. A gap yearről szóló összefoglalónkat itt olvashatod.
A felmérés szerint a legtöbb diák azért mond le a gap yearről, az egyéves szabadságról, mert tart a válságtól: úgy véli, akadályozná a karrierjében a tizenkét hónapos kihagyás, ezért inkább minél hamarbb jól fizető állást keresnek maguknak, hogy bebiztosítsák a jövőjüket.
Ezt bizonyítja az is, hogy az elmúlt két évben ugrásszerűen, 40 százalékkal nőtt a diplomás munkahelyre pályázó frissdiplomások aránya. Egy végzős átlagosan hét munkahelyre adja be a jelentkezését már azelőtt, hogy lediplomázna – állítja a tanulmány.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.