Végleg befellegzett az egyetemisták egyéves szabadságának
Egyre kevesebb diák engedheti meg magának, hogy az egyetem előtti vagy a végzést követő egy évet utazgatással töltse...
Eduline
Maradnak a bőröndök a szekrényben? Egyre kevesebb diák indul világot látni
Stiller Ákos
Egyre kevesebb diák engedheti meg magának, hogy az egyetem előtti vagy a végzést követő egy évet utazgatással töltse – adta hírül egy friss felmérés eredményét a The Telegraph.
Az érettségizők és frissdiplomások karrierlehetőségeit vizsgáló High Fliers Research szerint ma már nyolcból csak egy hallgató tervezi, hogy a következő egy évben szabadságot vesz ki, vagy a nyáron egy távoli országban önkénteskedik majd. Ez az arány az elmúlt egy évtizedben kétharmadával csökkent.
Mi az a gap year?
Gap year – az angolszász országokban így nevezik azt az egyéves „szünetet”, amelyet a középiskola után, de még az egyetem vagy főiskola elkezdése előtt iktatnak be a diákok, és amelyet rendszerint utazással, külföldi munkával, önkénteskedéssel vagy nyelvtanulással töltenek.
Bár a gap year az 1960-as évek óta Nagy-Britanniában a legnépszerűbb, az utazási irodák adatai szerint az Egyesült Államokban, Kanadában, Új-Zélandon és Ausztráliában egyre többen döntenek úgy, hogy egy évre szüneteltetik tanulmányaikat. A gap yearről szóló összefoglalónkat itt olvashatod.
A felmérés szerint a legtöbb diák azért mond le a gap yearről, az egyéves szabadságról, mert tart a válságtól: úgy véli, akadályozná a karrierjében a tizenkét hónapos kihagyás, ezért inkább minél hamarbb jól fizető állást keresnek maguknak, hogy bebiztosítsák a jövőjüket.
Ezt bizonyítja az is, hogy az elmúlt két évben ugrásszerűen, 40 százalékkal nőtt a diplomás munkahelyre pályázó frissdiplomások aránya. Egy végzős átlagosan hét munkahelyre adja be a jelentkezését már azelőtt, hogy lediplomázna – állítja a tanulmány.
Már nincs sok idő, hamarosan le kell adni a jelentkezéseket a kiválasztott középiskolákba, így sok család most mérlegeli még a felvételi feltételeket. Összegyűjtöttük azokat a budapesti gimnáziumokat, ahol nem kérik a központi írásbelit. A listában egyetlen állami fenntartású intézmény sem szerepel.
Megérkeztek a legfrissebb adatok a szakszolgálati vizsgálati kérelmek elbírálásáról. Egyre szembetűnőbb, hogy megyénként mekkora eltérések vannak az elbírálások arányában, így helyenként a szülők és gyerekek szükségtelenül nagyobb stressznek vannak kitéve.
Az eddig közzétett adatokból látszik, hogy a hatodikosok átlagpontszáma magasabb lett matekból és magyarból, így könnyen előfordulhat, hogy idén még magasabbak lesznek a szóbeli behívási ponthatárok.
Egyre több, a HVG 2026-os százas középiskolai rangsorában szereplő gimnázium teszi közzé, hogy hány pontot szereztek azok a diákok, akik náluk írták a központi felvételit. Mutatjuk a listát.