Egyre kevesebb diák engedheti meg magának, hogy az egyetem előtti vagy a végzést követő egy évet utazgatással töltse...
Egyre kevesebb diák engedheti meg magának, hogy az egyetem előtti vagy a végzést követő egy évet utazgatással töltse – adta hírül egy friss felmérés eredményét a The Telegraph.
Az érettségizők és frissdiplomások karrierlehetőségeit vizsgáló High Fliers Research szerint ma már nyolcból csak egy hallgató tervezi, hogy a következő egy évben szabadságot vesz ki, vagy a nyáron egy távoli országban önkénteskedik majd. Ez az arány az elmúlt egy évtizedben kétharmadával csökkent.
| Mi az a gap year? |
Gap year – az angolszász országokban így nevezik azt az egyéves „szünetet”, amelyet a középiskola után, de még az egyetem vagy főiskola elkezdése előtt iktatnak be a diákok, és amelyet rendszerint utazással, külföldi munkával, önkénteskedéssel vagy nyelvtanulással töltenek. Bár a gap year az 1960-as évek óta Nagy-Britanniában a legnépszerűbb, az utazási irodák adatai szerint az Egyesült Államokban, Kanadában, Új-Zélandon és Ausztráliában egyre többen döntenek úgy, hogy egy évre szüneteltetik tanulmányaikat. A gap yearről szóló összefoglalónkat itt olvashatod. |
A felmérés szerint a legtöbb diák azért mond le a gap yearről, az egyéves szabadságról, mert tart a válságtól: úgy véli, akadályozná a karrierjében a tizenkét hónapos kihagyás, ezért inkább minél hamarbb jól fizető állást keresnek maguknak, hogy bebiztosítsák a jövőjüket.
Ezt bizonyítja az is, hogy az elmúlt két évben ugrásszerűen, 40 százalékkal nőtt a diplomás munkahelyre pályázó frissdiplomások aránya. Egy végzős átlagosan hét munkahelyre adja be a jelentkezését már azelőtt, hogy lediplomázna – állítja a tanulmány.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
