Végleg befellegzett az egyetemisták egyéves szabadságának
Egyre kevesebb diák engedheti meg magának, hogy az egyetem előtti vagy a végzést követő egy évet utazgatással töltse...
Eduline
Maradnak a bőröndök a szekrényben? Egyre kevesebb diák indul világot látni
Stiller Ákos
Egyre kevesebb diák engedheti meg magának, hogy az egyetem előtti vagy a végzést követő egy évet utazgatással töltse – adta hírül egy friss felmérés eredményét a The Telegraph.
Az érettségizők és frissdiplomások karrierlehetőségeit vizsgáló High Fliers Research szerint ma már nyolcból csak egy hallgató tervezi, hogy a következő egy évben szabadságot vesz ki, vagy a nyáron egy távoli országban önkénteskedik majd. Ez az arány az elmúlt egy évtizedben kétharmadával csökkent.
Mi az a gap year?
Gap year – az angolszász országokban így nevezik azt az egyéves „szünetet”, amelyet a középiskola után, de még az egyetem vagy főiskola elkezdése előtt iktatnak be a diákok, és amelyet rendszerint utazással, külföldi munkával, önkénteskedéssel vagy nyelvtanulással töltenek.
Bár a gap year az 1960-as évek óta Nagy-Britanniában a legnépszerűbb, az utazási irodák adatai szerint az Egyesült Államokban, Kanadában, Új-Zélandon és Ausztráliában egyre többen döntenek úgy, hogy egy évre szüneteltetik tanulmányaikat. A gap yearről szóló összefoglalónkat itt olvashatod.
A felmérés szerint a legtöbb diák azért mond le a gap yearről, az egyéves szabadságról, mert tart a válságtól: úgy véli, akadályozná a karrierjében a tizenkét hónapos kihagyás, ezért inkább minél hamarbb jól fizető állást keresnek maguknak, hogy bebiztosítsák a jövőjüket.
Ezt bizonyítja az is, hogy az elmúlt két évben ugrásszerűen, 40 százalékkal nőtt a diplomás munkahelyre pályázó frissdiplomások aránya. Egy végzős átlagosan hét munkahelyre adja be a jelentkezését már azelőtt, hogy lediplomázna – állítja a tanulmány.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
