Kutatók éjszakája: ilyenek lesznek a programok a Pázmányon

Margat keresztes várának feltárásáról, ismert és ismeretlen Shakespeare-filmekről is lesz szó szeptember 28-án, a...

  • MTI
Horváth Szabolcs
Margat keresztes várának feltárásáról, ismert és ismeretlen Shakespeare-filmekről is lesz szó szeptember 28-án, a  Kutatók éjszakáján a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, ahol az érdeklődők azt is megtudhatják, hogy mit viselt Góliát a halála előtt.

Az egyetem kutatási programjaként működő szíriai-magyar régészeti misszió 2007 óta tárja fel a Közel-Kelet egyik legnagyobb középkori várát, Margatot, amelyet keresztes hadjárata során 1218-ban II. András király és serege is felkeresett.

"Az elmúlt öt évben végzett régészeti kutatások és természettudományos vizsgálatok eredményeképpen mára sikerült azonosítani a vár termeinek többségét, és az ott feltárt leletanyag egyedülálló betekintést nyújt a középkori Szentföld egyik legfontosabb keresztes erődítésének hétköznapjaiba. A Margatban végzett kutatások rámutatnak arra, hogy a Közel-Keleten megtelepedő európaiak több esetben is a korabeli muszlim világét meghaladó infrastruktúrával rendelkeztek, például a rendkívül fejlett vízgazdálkodásuk területén" - emeli ki az ismertető.

A Mit viselt Góliát a halála előtt? című rendezvényen szó esik a filiszteus nép eredetéről, megérkezéséről Palesztina területére, és arról, hogy hogyan laktak és miként biztosították uralmukat az adott terület felett. Számba veszik a filiszteusok páncélzatát, fegyverzetét, de azt is elemzik, hogy milyen esélyei voltak Dávidnak egy "hústorony" ellen.

Az Ismert és ismeretlen Shakespeare-filmek című előadás keretében rövid áttekintést adnak a jelentősebb alkotásokról, illetve ismert rendezők, színészek életművének Shakespeare-vonatkozásairól, majd a résztvevők kvízjátékban mérhetik össze tudásukat.

Az érdeklődők megismerkedhetnek a biomechatronikus kéz tervezésével is. Az egyetem által tervezett robotkéz "igyekszik a lehető legpontosabban követni az emberi kéz anatómiai felépítését. Ennek megfelelően az irányításelméleti megközelítésünk is alapvetően az emberi kéz működési struktúrájának (ín- és izomrendszernek) modellezésén alapszik. Így olyan robotkart fejlesztünk ki, amely alkalmas lehet biológiai algoritmusok modellezésére és talán újfajta protézisek fejlesztésére is" - olvasható az ismertetőben.

Hetedik alkalommal rendezi meg idén a Tempus Közalapítvány a Kutatók éjszakáját, amelynek a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány az egyik társszervezője. Az Európai Bizottság támogatásával 2005 óta Európa-szerte megvalósuló egész napos, fesztiváljellegű esemény célja a tudomány és a kutatói pálya népszerűsítése. Előzetes regisztráció és a részletes programkínálat www.kutatokejszakaja.hu honlapon, valamint a Facebookon.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.