Rosszul járnak a mesterszakra jelentkező egyetemisták - változtatna a HÖOK

Levélben fordult a felsőoktatási helyettes államtitkárhoz a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK), a...

  • MTI

Levélben fordult a felsőoktatási helyettes államtitkárhoz a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK), a szervezet azt szeretné, ha az alapképzésből a mesterképzésbe átlépő hallgatók is részesülhetnének Köztársasági Ösztöndíjban.

A hallgatói szervezet felidézte: tavaly a Nemzeti Erőforrás Minisztérium levele alapján azon hallgatók, akik többciklusú képzésben vettek részt és az adott képzési ciklusukban záróvizsgát tettek a pályázat beadásának időszakában, nem nyújthattak be pályázatot Köztársasági Ösztöndíjra. Így tisztán bürokratikus okok miatt az ösztöndíj elnyerésének lehetőségéből kizártak kitűnő szakmai és tanulmányi teljesítményt elért hallgatókat, akik messzemenőkig teljesítették a feltételeket - írta Nagy Dávid, a HÖOK elnöke.

Hozzátette: ezen hallgatók mindenképpen valamely hazai mesterképzésben folytatják tovább felsőoktatási tanulmányaikat, így a kizárásuk nem megalapozott.

A HÖOK ezért azt kéri, hogy az idei évi tájékoztatóban már ne szerepeljen a fenti kitétel. Amennyiben kérésük mégsem oldható meg, akkor kérik annak megfontolását, hogy ezen hallgatók részére egy új, a Köztársasági Ösztöndíj pályázatának szakmai és tanulmányi feltételeivel teljesen megegyező pályázatot hirdessenek meg. 

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2011-ben így járt el, a Köztársasági Ösztöndíjból kizárt hallgatók részére saját forrásból az ösztöndíjjal mind tanulmányi és szakmai feltételeiben, mind összegében megegyező ösztöndíjakat alapított. Ezt a kezdeményezést nem minden intézmény tudja megvalósítani, ezért a HÖOK szükségesnek tartja minisztériumi szinten a fenti probléma rendezését - írta levelében Nagy Dávid.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.