Köztársasági ösztöndíj 2012: itt vannak a legfontosabb tudnivalók

Várhatóan egy-másfél hónap múlva jelenik meg a 2012/2013-as köztársasági ösztöndíj pályázati kiírása - hogy könnyebb legyen a jelentkezés, összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.

  • Eduline

Mikor írják ki a 2012/2013-as pályázatot?

Tavaly április végétől lehetett jelentkezni köztársasági ösztöndíjra, akkor jelent meg a kiírás a kormányzati honlapon – valószínűleg idén is április végén vagy május elején startol a pályázat.

Hányan kaphatnak ösztöndíjat?

Minden egyetemen és főiskolán ugyanolyan képlet alapján számítják ki a köztársasági ösztöndíjasok létszámát. Intézményenként legalább egy hallgató kaphatja meg az ösztöndíjat, maximum az államilag támogatott, nappali tagozaton, alap-, mester- vagy osztatlan szakon tanulók 0,8 százaléka. Ebben a tanévben a Budapesti Corvinus Egyetemen például 81-en, a Szolnoki Főiskolán 6-an, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen pedig 135-en lettek ösztöndíjasok. A 2011/2012-es ösztöndíjasok létszámáról itt olvashattok.

Mennyi pénz jár havonta?

Tíz hónapon keresztül utalják az ösztöndíjat – ennek összege a 2011/2012-es tanév első félévében havi 34 ezer forint volt.

Mi alapján döntenek az ösztöndíjról?

Csak azok pályázhatnak köztársasági ösztöndíjra, akiknek van legalább két lezárt félévük – ez azt jelenti, hogy elsőévesként esély sincs az ösztöndíj elnyerésére. Fontos feltétel az is, hogy két félév alatt legalább 55 kreditet kell összegyűjteni.

Az egyetemek és főiskolák általában azokat a hallgatókat választják ki, akiknek több nyelvvizsgájuk van, tudományos lapokban publikálnak, indulnak az OTDK-n, önkéntes munkát végeznek, sőt az elbíráláskor a közéleti és sportteljesítményt is figyelembe veszik, ezen az összpontszám tíz százaléka múlhat.

Persze mindenről igazolást kell vinni: a tudományos publikáció, a nyelvvizsga-bizonyítvány, a versenyeredményekről szóló oklevél és az index másolatát, de az önkéntes vagy közösségi munkáról is kell szerezni valamilyen hivatalos dokumentumot. Emellett legalább egy-két egyetemi tanártól vagy akadémikustól kell ajánlást kérni, ezt szintén csatolni kell a pályázathoz.

Felsőfokú szakképzésen tanulók is pályázhatnak?

felsőfokú szakképzésen tanulók nem pályázhatnak, az ösztöndíjat csak alap-, mester- vagy osztatlan szakosok kaphatják meg.

Kaphatnak-e tanulmányi ösztöndíjat a köztársasági ösztöndíjasok?

A tanulmányi ösztöndíjat külön kezelik az egyetemek és főiskolák, vagyis a havi 34 ezer forintos köztársasági ösztöndíjon felül megkapod az előző félévi eredményeid után járó ösztöndíjat is.

Hova kell elküldeni a pályázatot?

A pályázatot minden évben az adott egyetemnek vagy főiskolának kell elküldeni, a határidő általában július első napja, pontos információkat azonban a felsőoktatási intézmények honlapján találhattok, de érdemes megkérdezni a tanulmányi osztályt is. Az intézményekben augusztus elejéig kell elbírálni a pályázatokat, ekkor küldik el a kiválasztott hallgatók névsorát az erőforrás-minisztériumba.

Akkor is jár az ösztöndíj, ha megszűnik a hallgatói jogviszony?

Nem, ezért végzős hallgatók nem is pályázhatnak. Azok viszont megkaphatják az ösztöndíjat, akik az első félévben végeznek alapszakjukon, de – a keresztféléves felvételire jelentkezve – a második félévben elkezdik a mesterszakot.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.