Klinghammer szerint "éretlenek" a Hallgatói Hálózat aktivistái

"Éretlennek" tartja a Hallgatói Hálózat tagjait Klinghammer István, ezért nem fogadná őket.

  • Eduline
MTI Fotó: Beliczay László

"Éretlennek" tartja a Hallgatói Hálózat tagjait Klinghammer István, ezért nem fogadná őket. "Ahogy a múlt pénteki eseményt is, amikor betörtek a tárcához. Így nem viselkedhet a jövő értelmisége" - mondta a felsőoktatásért felelős államtitkár a Népszabadságnak adott interjúban.

Ahogy korábban megírtuk, nem mentek el a HaHa tagjai a szerdára megbeszélt találkozóra az Emberi Erőforrások Minisztériumába: a hallgatói szervezet szerint azért, mert nekik azt ígérték, hogy Hoffmann Rózsa köznevelési és Klinghammer István felsőoktatási államtitkárral tárgyalhatnak, ehelyett azonban az Emmi közkapcsolati osztálya fogadta őket.

Klinghammer elmondta: éppen Sopronba ment a Doktoranduszok Országos Szövetségének konferenciájára, és útközben értesült az eseményekről. "Nem akarom minősíteni, de nem vagyok boldog. Egyetemi hallgatónak lenni rang. Elvárható egy bizonyos viselkedési morál" - tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy ha a HaHa hivatalos megkereséssel fordulna hozzá, fogadná-e az aktivistákat, azt válaszolta: nem tudja, kik ők, őket senki nem delegálta, de "állampolgárként bármikor jelentkezhetnek".

Klinghammer szerint nem lehet elvárni, hogy három hónap alatt megoldják a felsőoktatással kapcsolatos problémákat. Elmondta: azért vállalta a megbízatást, mert úgy érzi, "a felsőoktatást nekünk, egyetemi polgároknak kell visszazökkenteni abba a kerékvágásba, ami a minőségi oktatáshoz és az esélyegyenlőséghez vezet". Az egyik cél az volt, "hogy ne csak a hallgatók fele kapjon ingyenes oktatást". "Most az állami ösztöndíjat 240 ponttól mindenki megkapja, ugyanakkor a 240 pont nagyon sekélyes tudást jelent. Mindent el fogok követni azért, hogy az érettségi követelmények, és az egyetemi követelmények emelkedjenek" - mondta az államtitkár.

Klinghammer szerint, bár a diplomás munkanélküliség az átlagnál tényleg alacsonyabb, a cél az, hogy mindenki "ott helyezkedjen el ahol boldogulni akart". "Hiába ügyes valaki manuálisan, nem ezt a készséget fedezik fel benne, hanem alapképzésbe megy és olyan szakmát tanul, amellyel zsákutcába vezetjük. Nem szabad olyan képzést nyújtani, amelyről eleve tudjuk, hogy kizárólag az intézmény fennmaradását szolgálja" - mondta.

A felsőoktatásért felelős államtitkár szerint "megbillent az arány" a képzések között: az "értékteremtő" természettudományi és műszaki képzés lecsökkent. Szerinte a "humántudományok, a kultúra nagyon fontos, de nem értéket teremtenek, hanem az embereket gyönyörködtetik, boldogságot adnak". Az egyetemek szerinte azt oktassák, ami a profiljukba vág, "abban pedig legyenek nagyon jók". Hozzátette: múlt hétre elkészültek a felsőoktatási stratégia irányelvei.

"Nem tartom jónak, hogy csak a pénzről szól minden rektor. Azt mondják, hogy 123 milliárd forintot kapott a felsőoktatás a működésére, ami kevés. Azért hozzá kell tenni, hogy 490 milliárd forintból gazdálkodnak" - mondta az államtitkár a felsőoktatás finanszírozásával kapcsolatban. Klinghammer szerint 181 milliárd forint van a felsőoktatásra a költségvetésben, de ebből 58 milliárdot a "lyukak foltozására kell használni". A megígért támogatásokból eddig szinte semmi nem érkezett meg az egyetemekhez, főiskolákhoz: erről itt olvashattok.

Azzal kapcsolatban, hogy több intézmény még nem kapta meg a tavalyi és az idei évre járó hallgatói normatívát, és ezért nem tudta az ösztöndíjakat kifizetni, Klinghammer azt mondta: "ha valamit a lelkemre veszek, az az, hogy a hallgatói ösztöndíjakhoz hiányzó összeget elő kell teremteni, ez 3,3 milliárd forint".

Azzal kapcsolatban, hogy Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter a Debreceni Egyetemen a szenátus döntésével szemben nevezte ki a rektort, az államtitkár "kikotyogta": azt szeretnék, hogy a rektorválasztás joga menjen vissza a szenátushoz. Hogyan reagált Balog döntésére a Magyar Rektori Konferencia? Erről itt olvashattok.

Hozzászólások

Magyarországon a legsúlyosabb az iskolai szegregáció az EU-ban a legfrissebb országjelentés szerint

Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.