"Éretlennek" tartja a Hallgatói Hálózat tagjait Klinghammer István, ezért nem fogadná őket. "Ahogy a múlt pénteki eseményt is, amikor betörtek a tárcához. Így nem viselkedhet a jövő értelmisége" - mondta a felsőoktatásért felelős államtitkár a Népszabadságnak adott interjúban.

Ahogy korábban megírtuk, nem mentek el a HaHa tagjai a szerdára megbeszélt találkozóra az Emberi Erőforrások Minisztériumába: a hallgatói szervezet szerint azért, mert nekik azt ígérték, hogy Hoffmann Rózsa köznevelési és Klinghammer István felsőoktatási államtitkárral tárgyalhatnak, ehelyett azonban az Emmi közkapcsolati osztálya fogadta őket.

Klinghammer elmondta: éppen Sopronba ment a Doktoranduszok Országos Szövetségének konferenciájára, és útközben értesült az eseményekről. "Nem akarom minősíteni, de nem vagyok boldog. Egyetemi hallgatónak lenni rang. Elvárható egy bizonyos viselkedési morál" - tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy ha a HaHa hivatalos megkereséssel fordulna hozzá, fogadná-e az aktivistákat, azt válaszolta: nem tudja, kik ők, őket senki nem delegálta, de "állampolgárként bármikor jelentkezhetnek".

Klinghammer szerint nem lehet elvárni, hogy három hónap alatt megoldják a felsőoktatással kapcsolatos problémákat. Elmondta: azért vállalta a megbízatást, mert úgy érzi, "a felsőoktatást nekünk, egyetemi polgároknak kell visszazökkenteni abba a kerékvágásba, ami a minőségi oktatáshoz és az esélyegyenlőséghez vezet". Az egyik cél az volt, "hogy ne csak a hallgatók fele kapjon ingyenes oktatást". "Most az állami ösztöndíjat 240 ponttól mindenki megkapja, ugyanakkor a 240 pont nagyon sekélyes tudást jelent. Mindent el fogok követni azért, hogy az érettségi követelmények, és az egyetemi követelmények emelkedjenek" - mondta az államtitkár.

Klinghammer szerint, bár a diplomás munkanélküliség az átlagnál tényleg alacsonyabb, a cél az, hogy mindenki "ott helyezkedjen el ahol boldogulni akart". "Hiába ügyes valaki manuálisan, nem ezt a készséget fedezik fel benne, hanem alapképzésbe megy és olyan szakmát tanul, amellyel zsákutcába vezetjük. Nem szabad olyan képzést nyújtani, amelyről eleve tudjuk, hogy kizárólag az intézmény fennmaradását szolgálja" - mondta.

A felsőoktatásért felelős államtitkár szerint "megbillent az arány" a képzések között: az "értékteremtő" természettudományi és műszaki képzés lecsökkent. Szerinte a "humántudományok, a kultúra nagyon fontos, de nem értéket teremtenek, hanem az embereket gyönyörködtetik, boldogságot adnak". Az egyetemek szerinte azt oktassák, ami a profiljukba vág, "abban pedig legyenek nagyon jók". Hozzátette: múlt hétre elkészültek a felsőoktatási stratégia irányelvei.

"Nem tartom jónak, hogy csak a pénzről szól minden rektor. Azt mondják, hogy 123 milliárd forintot kapott a felsőoktatás a működésére, ami kevés. Azért hozzá kell tenni, hogy 490 milliárd forintból gazdálkodnak" - mondta az államtitkár a felsőoktatás finanszírozásával kapcsolatban. Klinghammer szerint 181 milliárd forint van a felsőoktatásra a költségvetésben, de ebből 58 milliárdot a "lyukak foltozására kell használni". A megígért támogatásokból eddig szinte semmi nem érkezett meg az egyetemekhez, főiskolákhoz: erről itt olvashattok.

Azzal kapcsolatban, hogy több intézmény még nem kapta meg a tavalyi és az idei évre járó hallgatói normatívát, és ezért nem tudta az ösztöndíjakat kifizetni, Klinghammer azt mondta: "ha valamit a lelkemre veszek, az az, hogy a hallgatói ösztöndíjakhoz hiányzó összeget elő kell teremteni, ez 3,3 milliárd forint".

Azzal kapcsolatban, hogy Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter a Debreceni Egyetemen a szenátus döntésével szemben nevezte ki a rektort, az államtitkár "kikotyogta": azt szeretnék, hogy a rektorválasztás joga menjen vissza a szenátushoz. Hogyan reagált Balog döntésére a Magyar Rektori Konferencia? Erről itt olvashattok.