Klinghammer bejelentette: 260-ra emelik a felvételi minimumponthatárát

Jövőre 170-180 milliárd forint állami támogatásra van szükség a felsőoktatásban - mondta az Emberi Erőforrások...

  • MTI
Túry Gergely

Jövőre 170-180 milliárd forint állami támogatásra van szükség a felsőoktatásban - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériuma felsőoktatásért felelős államtitkára a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában, kedden. Klinghammer István közölte, jövőre húsz ponttal magasabb lesz a jelenleg 240 pontos felvételi határ. Az államtitkár a felsőoktatás finanszírozásával kapcsolatban hangsúlyozta, ha "minden szinten minőségi felsőoktatást akarunk, akkor azt meg kell fizetni".

Hozzátette: a magyar felsőoktatás minőségi irányba történő elmozdítása azt jelenti, hogy ugyanolyan költségekkel dolgoznak, mint a nagy európai egyetemek. A szoftvereket, a vegyszereket, a könyvtári anyagokat is ugyanazon a piacon kell megrendelni, a különbséget csak a bérezés jelent - tette hozzá.

Elmondta: idén eddig csaknem 72 ezer diákot vettek fel a felsőoktatási intézményekbe, a pótfelvételiken - az elmúlt évek tapasztalatai alapján - néhány ezerrel nőhet a leendő hallgatók száma. Augusztus 29-én lesz "a vonalhúzás", ám 240 ponttal kevesebbel most sem lehet bejutni a felsőoktatásba.

Azt mondta, hogy jelenleg akár közepes eredményekkel is be lehet jutni az egyetemekre, főiskolákra. A rektori konferencia is javasolta a ponthatárok emelését, így ez már jövőre megtörténik. Évente 20 ponttal emelik majd a jelenleg 240 pontos minimum ponthatárt, persze egyes intézmények már idén is megszabhatnak ennél magasabb határokat. Ahogy az eduline beszámolt, 2016-ban már 300 lesz a minimumponthatár az egyetemeken és főiskolákon - összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

Idén az eredetileg tervezett 10 ezerről 55 ezerre emelkedett az államilag finanszírozott hallgatói létszám, ám az államtitkár szerint nem várható, hogy a jövőben nagyon szélesedni fog a jelentkezők tábora. Sok függ a költségvetéstől, de az fontosabb, hogy hányan fognak érettségizni és hányan kívánnak továbbtanulni - tette hozzá Klinghammer István.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.