Kivégzi a gazdasági és társadalomtudományi szakokat a kormány?

"Megdöbbenéssel szembesült" a társadalomtudományi felsőfokú oktatásra vontakozó kormányzati tervekkel - az államilag...

  • MTI

"Megdöbbenéssel szembesült" a társadalomtudományi felsőfokú oktatásra vontakozó kormányzati tervekkel - az államilag finanszírozott jogi, közgazdasági, szociológiai és politikatudományi hallgatói keretszám csökkentésével - a Magyar Politikatudományi Társaság.

Társadalomtudomány, jog és közgazdaság - szinte lehetetlen lesz bekerülni
MTI

A társaság szerint ez korlátozza a hallgatói szabadságot, társadalmilag igazságtalan, mivel a szegényebbeket sújtja, és tönkreteszi a legkiválóbb hazai szakmai műhelyeket. Mint írták, idén 25 százalékkal csökkentették az államilag finanszírozott felsőoktatási helyek számát a társadalomtudományi képzésben. Ez a csökkenés a politikatudománynál 40 százalékos volt.

A társaság - mint fogalmazott - elítéli "a társadalomtudományokat leminősítő vulgár-produktivista megnyilvánulásokat". Véleményük szerint a demográfiai helyzet, a gazdasági nehézségek és más szempontok igazolhatnak bizonyos mértékű támogatáscsökkentést, "azonban az államnak ésszerű keretek között, és nem diszkriminatív módon támogatnia kell a társadalomtudományi felsőoktatást". 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.