Egyeztetni fog a felsőoktatási törvényről pénteken Orbán Viktor kormányfő a hallgatói érdekképviseletekkel, bár már nem akar érdemi változtatást a tervezeten, és a hallgatók sem igényelnek ilyet. Az Origo információi szerint pusztán kommunikációs célja van a megbeszélésnek, a miniszterelnök azt szeretné, hogy a tervezet ellen korábban ezrével tüntető egyetemisták úgy érezzék, fontosak a kormánynak, meghallgatják őket.
A hallgatók október végi, Szalay utcai tüntetése
Túry Gergely
Az egyeztetés ötletét a hírportál információi szerint maga Orbán Viktor vetette fel a múlt heti kormányülésen, érdemi engedményt ugyanakkor már nem akar tenni a kormányfő a hallgatói szervezeteknek.
A HÖOK október 27-én az oktatási államtitkárság Szalay utcai épülete előtt tartott többezres demonstrációt a felsőoktatási törvénytervezet több eleme ellen, korábban pedig vidéki nagyvárosokban is voltak tiltakozó akciók. A szervezet három hete a közigazgatási miniszter segítségét kérte ahhoz, hogy járjon közben a törvénytervezet módosítása érdekében.
A miniszterelnök hivatalosan is felkérte Navracsics Tibor közigazgatási minisztert a közbenjárásra, akinek segítségével múlt hétre tető alá is hozták azt a megállapodást, amely a három leginkább kifogásolt pontban a HÖOK-nak elfogadható módon korrigálta a vitatott javaslatot.
Lazultak a "röghöz kötés" szabályai
A hallgatók elérték például, hogy lazultak a törvény tervezetében az általuk abszurdnak tartott "röghöz kötés" feltételei. Az oktatási államtitkárság tervei szerint az államilag finanszírozott képzésben résztvevő hallgatóknak diplomájuk megszerzése után 10 év alatt 7, illetve 20 év alatt 15 évet kellett volna Magyarországon dolgozniuk.
Ha ezt nem teljesítették volna, akkor a javaslat szerint vissza kellett volna fizetniük taníttatásuk költségét. A Navracsics közreműködésével kialkudott változat szerint 20 év alatt mindössze 5 évet kell Magyarországon dolgozniuk. A hallgatóknak sikerült visszalobbizniuk a tervezetbe a hallgatói önkormányzatok egyetértési jogát is.
