Egyeztetni fog a felsőoktatási törvényről pénteken Orbán Viktor kormányfő a hallgatói érdekképviseletekkel, bár már...
Egyeztetni fog a felsőoktatási törvényről pénteken Orbán Viktor kormányfő a hallgatói érdekképviseletekkel, bár már nem akar érdemi változtatást a tervezeten, és a hallgatók sem igényelnek ilyet. Az Origo információi szerint pusztán kommunikációs célja van a megbeszélésnek, a miniszterelnök azt szeretné, hogy a tervezet ellen korábban ezrével tüntető egyetemisták úgy érezzék, fontosak a kormánynak, meghallgatják őket.
Az egyeztetés ötletét a hírportál információi szerint maga Orbán Viktor vetette fel a múlt heti kormányülésen, érdemi engedményt ugyanakkor már nem akar tenni a kormányfő a hallgatói szervezeteknek.
A HÖOK október 27-én az oktatási államtitkárság Szalay utcai épülete előtt tartott többezres demonstrációt a felsőoktatási törvénytervezet több eleme ellen, korábban pedig vidéki nagyvárosokban is voltak tiltakozó akciók. A szervezet három hete a közigazgatási miniszter segítségét kérte ahhoz, hogy járjon közben a törvénytervezet módosítása érdekében.
A miniszterelnök hivatalosan is felkérte Navracsics Tibor közigazgatási minisztert a közbenjárásra, akinek segítségével múlt hétre tető alá is hozták azt a megállapodást, amely a három leginkább kifogásolt pontban a HÖOK-nak elfogadható módon korrigálta a vitatott javaslatot.
Lazultak a "röghöz kötés" szabályai
A hallgatók elérték például, hogy lazultak a törvény tervezetében az általuk abszurdnak tartott "röghöz kötés" feltételei. Az oktatási államtitkárság tervei szerint az államilag finanszírozott képzésben résztvevő hallgatóknak diplomájuk megszerzése után 10 év alatt 7, illetve 20 év alatt 15 évet kellett volna Magyarországon dolgozniuk.
Ha ezt nem teljesítették volna, akkor a javaslat szerint vissza kellett volna fizetniük taníttatásuk költségét. A Navracsics közreműködésével kialkudott változat szerint 20 év alatt mindössze 5 évet kell Magyarországon dolgozniuk. A hallgatóknak sikerült visszalobbizniuk a tervezetbe a hallgatói önkormányzatok egyetértési jogát is.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
