Egyeztetni fog a felsőoktatási törvényről pénteken Orbán Viktor kormányfő a hallgatói érdekképviseletekkel, bár már...
Egyeztetni fog a felsőoktatási törvényről pénteken Orbán Viktor kormányfő a hallgatói érdekképviseletekkel, bár már nem akar érdemi változtatást a tervezeten, és a hallgatók sem igényelnek ilyet. Az Origo információi szerint pusztán kommunikációs célja van a megbeszélésnek, a miniszterelnök azt szeretné, hogy a tervezet ellen korábban ezrével tüntető egyetemisták úgy érezzék, fontosak a kormánynak, meghallgatják őket.
Az egyeztetés ötletét a hírportál információi szerint maga Orbán Viktor vetette fel a múlt heti kormányülésen, érdemi engedményt ugyanakkor már nem akar tenni a kormányfő a hallgatói szervezeteknek.
A HÖOK október 27-én az oktatási államtitkárság Szalay utcai épülete előtt tartott többezres demonstrációt a felsőoktatási törvénytervezet több eleme ellen, korábban pedig vidéki nagyvárosokban is voltak tiltakozó akciók. A szervezet három hete a közigazgatási miniszter segítségét kérte ahhoz, hogy járjon közben a törvénytervezet módosítása érdekében.
A miniszterelnök hivatalosan is felkérte Navracsics Tibor közigazgatási minisztert a közbenjárásra, akinek segítségével múlt hétre tető alá is hozták azt a megállapodást, amely a három leginkább kifogásolt pontban a HÖOK-nak elfogadható módon korrigálta a vitatott javaslatot.
Lazultak a "röghöz kötés" szabályai
A hallgatók elérték például, hogy lazultak a törvény tervezetében az általuk abszurdnak tartott "röghöz kötés" feltételei. Az oktatási államtitkárság tervei szerint az államilag finanszírozott képzésben résztvevő hallgatóknak diplomájuk megszerzése után 10 év alatt 7, illetve 20 év alatt 15 évet kellett volna Magyarországon dolgozniuk.
Ha ezt nem teljesítették volna, akkor a javaslat szerint vissza kellett volna fizetniük taníttatásuk költségét. A Navracsics közreműködésével kialkudott változat szerint 20 év alatt mindössze 5 évet kell Magyarországon dolgozniuk. A hallgatóknak sikerült visszalobbizniuk a tervezetbe a hallgatói önkormányzatok egyetértési jogát is.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
