Egyeztetni fog a felsőoktatási törvényről pénteken Orbán Viktor kormányfő a hallgatói érdekképviseletekkel, bár már...
Egyeztetni fog a felsőoktatási törvényről pénteken Orbán Viktor kormányfő a hallgatói érdekképviseletekkel, bár már nem akar érdemi változtatást a tervezeten, és a hallgatók sem igényelnek ilyet. Az Origo információi szerint pusztán kommunikációs célja van a megbeszélésnek, a miniszterelnök azt szeretné, hogy a tervezet ellen korábban ezrével tüntető egyetemisták úgy érezzék, fontosak a kormánynak, meghallgatják őket.
Az egyeztetés ötletét a hírportál információi szerint maga Orbán Viktor vetette fel a múlt heti kormányülésen, érdemi engedményt ugyanakkor már nem akar tenni a kormányfő a hallgatói szervezeteknek.
A HÖOK október 27-én az oktatási államtitkárság Szalay utcai épülete előtt tartott többezres demonstrációt a felsőoktatási törvénytervezet több eleme ellen, korábban pedig vidéki nagyvárosokban is voltak tiltakozó akciók. A szervezet három hete a közigazgatási miniszter segítségét kérte ahhoz, hogy járjon közben a törvénytervezet módosítása érdekében.
A miniszterelnök hivatalosan is felkérte Navracsics Tibor közigazgatási minisztert a közbenjárásra, akinek segítségével múlt hétre tető alá is hozták azt a megállapodást, amely a három leginkább kifogásolt pontban a HÖOK-nak elfogadható módon korrigálta a vitatott javaslatot.
Lazultak a "röghöz kötés" szabályai
A hallgatók elérték például, hogy lazultak a törvény tervezetében az általuk abszurdnak tartott "röghöz kötés" feltételei. Az oktatási államtitkárság tervei szerint az államilag finanszírozott képzésben résztvevő hallgatóknak diplomájuk megszerzése után 10 év alatt 7, illetve 20 év alatt 15 évet kellett volna Magyarországon dolgozniuk.
Ha ezt nem teljesítették volna, akkor a javaslat szerint vissza kellett volna fizetniük taníttatásuk költségét. A Navracsics közreműködésével kialkudott változat szerint 20 év alatt mindössze 5 évet kell Magyarországon dolgozniuk. A hallgatóknak sikerült visszalobbizniuk a tervezetbe a hallgatói önkormányzatok egyetértési jogát is.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
