Nemzetközi kutatóközpont nyílt a Pécsi Tudományegyetemen

A Pécsi Tudományegyetem (PTE) "nemzetköziesedési" stratégiájának egyik fő irányvonala az ázsiai egyetemi kapcsolatok...

  • Eduline
Wikipedia

A Pécsi Tudományegyetem (PTE) "nemzetköziesedési" stratégiájának egyik fő irányvonala az ázsiai egyetemi kapcsolatok fejlesztése, ezen belüli kiemelten a kínai egyetemekkel való együttműködés. Ennek eredményeként április 12-én kínai-magyar kulturális- és kutatóközpontot adtak át a pécsi egyetemen - írja az Edupress.

A Nanjing Audit Universityvel 2011-ben írt alá együttműködési szerződést írt alá a PTE, ennek eredményeként kínai hallgatók érkeztek az Állam- és Jogtudományi Karra féléves részképzésre. Ma már nemcsak a jogi, hanem a közgazdasági kar is fogad kínai hallgatókat.

A két egyetem elhatározta, hogy bővítik az együttműködést: megalapították a Sino-Hungarian Academic, Cultural and Research Centre (SHARCC) elnevezésű kulturális- és kutatóközpontot. A nanjingi SHARCC irodát 2012 szeptemberében nyitották meg.

A Pécsi Tudományegyetemen kialakított központ feladata a kínai-magyar hallgatói cserék és a kínai hallgatók itteni képzésének koordinálása, a kínai nyelv és kultúra terjesztése, illetve a kínai kollégákkal folytatott közös kutatási-oktatási projektek megvalósítása lesz.

A kutatóközpontot Bódis József, a PTE rektora, valamint Yin Ping, a Nanjing Audit University elnökhelyettese nyitotta meg.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.