A Pécsi Tudományegyetem (PTE) "nemzetköziesedési" stratégiájának egyik fő irányvonala az ázsiai egyetemi kapcsolatok...
A Pécsi Tudományegyetem (PTE) "nemzetköziesedési" stratégiájának egyik fő irányvonala az ázsiai egyetemi kapcsolatok fejlesztése, ezen belüli kiemelten a kínai egyetemekkel való együttműködés. Ennek eredményeként április 12-én kínai-magyar kulturális- és kutatóközpontot adtak át a pécsi egyetemen - írja az Edupress.
A Nanjing Audit Universityvel 2011-ben írt alá együttműködési szerződést írt alá a PTE, ennek eredményeként kínai hallgatók érkeztek az Állam- és Jogtudományi Karra féléves részképzésre. Ma már nemcsak a jogi, hanem a közgazdasági kar is fogad kínai hallgatókat.
A két egyetem elhatározta, hogy bővítik az együttműködést: megalapították a Sino-Hungarian Academic, Cultural and Research Centre (SHARCC) elnevezésű kulturális- és kutatóközpontot. A nanjingi SHARCC irodát 2012 szeptemberében nyitották meg.
A Pécsi Tudományegyetemen kialakított központ feladata a kínai-magyar hallgatói cserék és a kínai hallgatók itteni képzésének koordinálása, a kínai nyelv és kultúra terjesztése, illetve a kínai kollégákkal folytatott közös kutatási-oktatási projektek megvalósítása lesz.
A kutatóközpontot Bódis József, a PTE rektora, valamint Yin Ping, a Nanjing Audit University elnökhelyettese nyitotta meg.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében - többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója szerint a kormányváltás nemcsak politikai fordulat, hanem egy évtizedes oktatási válság következménye is. Véleménycikkében arról ír: a rendszer saját maga alatt vágta a fát, amikor elhanyagolta az oktatást – és ezzel végső soron a saját bukását készítette elő.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.
